Bátran állíthatjuk, hogy Nagykároly legnevesebb szülötte Károli Gáspár, a magyar református bibliafordító. Méltó, hogy szülővárosában ma is virágozzon az egyházi élet. Az itteni reformátusok Istennek hála megnövekedett létszámuk miatt egy új templomot építhetnek. Az építkezésről Tolnay István lelkipásztort kérdeztük.

–Hogyan áll jelenleg a templomépítés? Milyen anyagi források állnak rendelkezésre?

– 2007 óta – mióta létezik végleges templomépítési engedély- a bukaresti kultuszminisztérium évente, vagy legalábbis kétévente küld támogatást. Budapestre pedig az Orbán kormány fennállása óta küldünk támogatási kérvényt. Négyszer pályáztunk eddig, eleddig sikertelenül. Természetesen, ahogy az előző riportban főgondnok úr is mondta, nem adjuk fel a reményt, továbbra is kérjük a Magyar Kormány támogatását, mert abban reménykedünk, hogy az ő segítségükkel befejezhetjük az új templom építését.  Az eredeti tervekben szereplő komplexumot átneveztük Kálvin-központnak. Ugyanis abban reménykedünk,hogy a közelgő reformáció 500-ik évfordulója meg fogja hozni számunkra  ennek a központnak a felépítését. Személy szerint az a célom, hogy eljussunk oda, hogy 2017. október 31-én Kálvin-központot szenteljünk.

– A terveitek szerint az idén már tető alatt lesz a templom…

– Igen. Ez egy szándék, aminek azonban még lehetnek akadályai. Feltett célunk az, hogy a jelenlegi munkáltató céggel megegyezve valóban pirosba felhúzzuk az épületet. Ez azt jelenti, hogy az új templom és Kálvin-központ szerkezetileg kész lesz. Cserép lesz rajta, és éppen ezért, ha gyakorlatilag elérjük ezt októberre, akkor tavaszi – őszi időszakban lehetne istentiszteletet is tartani benne. Erre nézve már kaptunk adományba templompadokat és egy nagyon jó minőségű elektromos harmóniumot Nt. Hermán János közbenjárására, amit ezúton is köszönünk.

– Egy ilyen nagy templom építése során elkerülhetetlen, hogy ne vonjanak be külföldi támogatást,  erre nincs mód?

– Ami eddig elkészült az épületből, az olyan 500000 lejnyi beruházás. Ez hozzávetőleges összeg. Ennek az összegnek kb. 35%-át adta a gyülekezet, a többi pályázatokból és támogatásokból jött. Az első Orbán kormány során kaptunk komolyabb támogatást, a bukaresti kultuszminisztériumtól és a  Gustav Adolf Werk Alapítványtól. Ami szomorú, az az, hogy külföldi kapcsolatot nem tudtunk szerezni. Minden külföldi partner, amikor meglátta ezt a nagy horderejű tervet, visszariadt tőle. Azonban most nem építjük fel az egész komplexumot, ahogy az az eredeti tervrajzon látható. Az un. „A” épületrészt húzzuk fel egyelőre. Ez a templomi részből áll (templomhajó és oldalhajó). Lesz benne egy 50 személyt befogadó tanácsterem, irodai helyiségek, nőszövetségi és ifjúsági terem, gyermekmissziós terem és lelkipásztori lakás.

– Egy ilyen jellegű templomépítés minden nagykárolyi református közös ügye kell legyen. A másik nagykárolyi gyülekezet miben járul hozzá az építkezéshez?

– Nem könnyű rá válaszolni, hiszen a realitást nem titkolhatjuk el. Ennek a valóságban két vetülete van: az egyik, hogy adtak át belvárosi testvéreink is templomépítési összegeket, viszont ez jóval kevesebb ahhoz az összeghez képest, amit a mi híveink összeadtak. Konkrétan a legutóbb is 1700 lej átadott összegről beszélhetünk, ami a belvárosi lelkészkolléga elmondása szerint 5 évnek a gyümölcse volt. Nyilván ezt is nagy szeretettel megköszönjük. Ha ők úgy gondolják, hogy nem vállalják fel velünk ezt az örömteli terhet, mi elfogadjuk. Az viszont jobban esne, ha közösen együtt vállalnák velünk a teherviselést, és ha a részükről is több támogatás érkezne. Végül, de nem utolsósorban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak olyan belvárosi hívek, akik eleve hozzánk jönnek adakozni a templomépítésre.

– Az Egyházkerület és az Egyházmegye mennyiben tudott és tud besegíteni?

– Az Egyházkerülettől még Ft. Tőkés László püspöksége idején egyszer 10000, majd 42000 lej érkezett, amit hálás szívvel köszönünk. Nagyrészt id. Tolnay István tanácsos úr közbenjárására is jöttek ezek az összegek. Egyébként neki, édesapámnak nagyon sokat köszönhet a gyülekezet. Ft. Tőkés László püspök úr is gyűjtött egy alkalommal nekünk egy ausztráliai útja során. Ugyanígy a Ft. Csűry István püspök úr által vezetett egyházkerület is mellettünk van, reméljük, hogy továbbra is segítenek bennünket a pályázatok folyamatában.  Az Egyházmegye is támogatólag áll ügyünk mellé. Nemrég egy egyházmegyei közgyűlésen határoztuk el azt, hogy az egyházközségek minden évben az újkenyéri perselypénzt a templomépítésre ajánlják fel. Hat gyülekezettől kaptuk eddig ezt meg. Köszönjük ezúton is ezt a jólelkű gyülekezeteknek, s azt kívánjuk, hogy a jó Isten ezerszeresen fizesse vissza nekik. Próbáltuk úgy is megoldani a támogatás kérdését, hogy a központi járulékunkat engedjék el, de erre még nem volt mód. Nyilván az Egyházmegye is új székház építése előtt áll, s ezt tudomásul vesszük.

– Nemrégiben Nagykárolyban járt Balog Zoltán miniszter úr. Lehetőséged volt neked is részt venni a vele való megbeszélésen. Ott szóba került-e az új templom építése?

– Igen. Az eddigiek során már egyeztettem három államtitkárral, és Balog Zoltán miniszter úrral is volt alkalmam szóba állni. Mindegyikük számára átadtuk az iratcsomónkat, az erre vonatkozó dokumentációkat. A miniszter úr pozitívan fogadta az építkezésünk hírét. Nyilván nem tudott ígérni semmit, de láthatóan érdeklődik az ügyünk iránt. Meg is köszönjük mind neki, mind pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának ezt az érdeklődést, abban a reményben, hogy hamarosan a támogatottak körébe sorolnak bennünket is.