Tízparancsolat: kilencedik parancsolat

„Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” (5Móz 5,20)

Bizonyára mindenki előtt ismert az a történet, amikor Jézust a nagytanács elé vitték. A főpapok nagytanács tagjaival együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak. Bár sokan tanúskodtak ellene, a vallomások azonban nem egyeztek. Ekkor előálltak néhányan, és hamis vallomást tettek. Jézust elítélték és keresztre feszítették. Hogy valami haszonért tanúskodtak hamisan vagy más miatt, az most kevésbé lényeges. Az viszont igen, hogy már másfél évezrede ismert volt a zsidóság körében a tízparancsolat. A főpapok és a nagytanács tagjai kellett volna a legjobban tudják, hogy nem szabad hamisan tanúskodni. Még is szemrebbenés nélkül kiforgatták Jézus szavait és hamis tanukat állítottak ellene.

Azóta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, de az emberek mit sem változtak. Hiába ismerik, a kilencedik parancsolatot sokan ma sem tartják be. Ha figyelmetlenek vagy haszonlesők vagyunk, a parancsolat ellen könnyen véthetünk mi is.

„Mit akar Isten a kilencedik parancsolatban? Azt, hogy senki ellen hamisan ne tanúskodjam, szavát ki ne forgassam, ne rágalmazzam, hitelét ne rontsam, meghallgatása nélkül könnyelműen el ne ítéljem. Ha Isten haragját magamra vonni nem akarom, kerüljem a hazugságot és a csalást, mint az ördög mesterkedéseit. A törvény előtt és más hivatalos eljárásban az igazságot kedveljem, őszintén kimondjam és megvalljam, felebarátom tisztességét és jó hírnevét pedig tőlem telhetően megoltalmazzam és előmozdítsam.” (HK 112) Ámen.

Uram, kérlek, ne engedd, hogy másoknak szavaimmal vagy cselekedeteimmel ártsak, vagy mások tegyék ezt ellenem! Óvj meg a hazug beszédektől! Ámen.

Sebestyén Elek Előd