Szanballat gúnyolódása

„Halld meg, Istenünk, hogyan csúfolnak minket! Fordítsd vissza fejükre gyalázkodásukat!” (Nehémiás 3,36)

Nem tudom, hogy van-e ember a földön, akit ne csúfoltak volna. Aligha. Ha valakit nem gúnyoltak ki az óvodában, akkor az iskolában vagy épp felnőtt korában. Ilyen rosszak vagyunk mi emberek, szeretünk másokon csúfolódni. Hogy mi mindenbe tudunk belekötni, azt nem írom le, mert elég hosszú lenne a sor.

Nehémiás próféta könyvében arról olvasunk, hogy amikor meghallotta Szanballat, hogy a júdeaiak építeni kezdték a várfalat, haragra lobbant, és nagy bosszúságában gúnyolni kezdte őket. Erre hangzott a válasz: „Halld meg, Istenünk, hogyan csúfolnak minket! Fordítsd vissza fejükre gyalázkodásukat! Legyenek prédává száműzetésük földjén! Ne nézd el bűnüket, és ne töröld el vétküket, mert téged bosszantottak, amikor az építőket gúnyolták. Mi azonban építettük tovább a várfalat, és el is készült az egész várfal félmagasságban, mert a nép nagy kedvvel dolgozott.” (Nehémiás 3,36-38)

Mit is tehetett volna a nép ebben a helyzetben? És mit is tehetünk mi is hasonló helyzetben? Ugyanazt, amit Nehémiás könyvében olvasunk, és végezzük a magunk feladatát tovább jókedvvel. A csúfolásra is igaz, hogy sajnos nem védhetjük meg gyermekeinket és magunkat az élet minden fájdalmával, igazságtalanságával szemben. Ám sokat tehetünk azzal, ha minden pillanatban tudja gyermekünk, hogy mi, a szülők feltétel nélkül elfogadjuk, és mellette állunk, bármi is történjen. És mi sem feledkezzünk meg arról, hogy a mi jó Atyánk mindig velünk van! Ő úgy fogad el és szeret minket, ahogy vagyunk. Ámen!

Uram, bocsátsd meg nekünk, ha néha felelőtlenül megbántunk másokat. Taníts meg észrevenni a másik ember értékeit! Testvéri szeretetre és egymás megbecsülésére nevelj minket! Szent fiad, Jézus Krisztus által hallgasd meg imánk! Ámen!

Sebestyén Elek Előd