Nábót böjtje

„Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére! Vele szembe pedig ültessetek két hitvány embert, akik így tanúskodjanak ellene: Átkoztad Istent és a királyt! Azután vigyétek ki, és kövezzétek agyon!” (1Kir 21,10-11)

Ez a régi történet közel 2900 éves, de amiről szól, azt akár ma is lejegyezhették volna. Áháb király szeretné megszerezni Nábót szőlőjét. Jog szerint két lehetősége volt erre: elcserélni vagy megvásárolni. Nábót azonban nem akart megválni földjétől. Szőlője, őseitől kapott örökség volt.

Jezábel, Áháb felesége az igazság látszatát színlelve, cselhez folyamodik.

Böjti napok tartása szokásos volt Izráelben különböző csapások és megpróbáltatások idején. Böjtöltek, énekeltek és kérték Istent a csapás elfordítására. Jezábel tervébe jól illett az ilyen nyilvános alkalom tartása. Nábótnak a főhelyen kell ülni, hogy kifelé azt mutassák ezzel: nem haragszik rá a király a szőlő miatt. Aztán a gyűlés során, a kigondolt terv szerint; két elvetemült embert állítottak, mint vádlót, Nábóttal szembe. A vád Nábót ellen, hogy káromolta, átkozta Istent és a királyt. Nábótót ezért halálra ítélték. Jezábel üzenetet kapott Nábót megkövezéséről, így Áháb már elfoglalhatta a szőlőt, amit jogosan nem tudott megszerezni.

Milyen igazságtalansággal ér véget ez a történet! Milyen elkeserítő, hogy volt két ember, akik hamisan esküdtek Nábót ellen, hogy volt akadt két ember, akik hamisan tanúskodtak annak idején  Jézus ellen is; és ma is van sok ember, akik képes ilyet tenni.

Böjti időszak van. Ez alkalmas arra, hogy önvizsgálatot tartsunk. Ezen a héten gondolkodjunk el azon, hogy nem-e kívántuk el, ami a másé,  nem-e állítottunk mi is már másokról valótlanságot vagy épp árultuk el a barátainkat némi haszon reményében? Ámen!

 

Kegyelmes Istenünk, alázattal hajtjuk meg fejünket előtted, bűneinket és gyengeségeinket lábad elé téve. Bocsátsd meg, ha elkívántuk azt, ami a másé. De még inkább kegyelmezz nekünk, ha cselhez folyamodva el is vettük azt! Nevelj minket egyenességre és óvd meg ajkunkat a hamis tanúskodástól! Ámen!

 

Sebestyén Elek Előd