Megbocsátás

„Monda azért József az ő atyjaifiainak: Jöjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor monda: Én vagyok József, a ti testvéretek, kit eladtatok vala Egyiptomba. És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok, mert a ti megmaradásotokért küldött el engem Isten előttetek.” ( 1Móz 45,4-5)

Józsefet eladták a testvérei. Józsefnek bőven lett volna oka, hogy haragudjon rájuk, de ő megbocsátott nekik. Életútjára visszatekintve, beigazolódni látta, amit a Heidelbergi Káté tanításával mi is vallunk: „mindazt a rosszat is, amit e siralomvölgyben reám bocsát, javamra fordítja, mivelhogy ezt megcselekedhet mint mindenható Isten, s meg is akarja cselekedni, mint hűséges Atya.”  (HK 26)  Isten minden rosszat a József javára fordított, ezért gyűlölet helyett hálával volt tele a szíve. Ezt a testvérei nem tudták. Azt sem remélték, hogy a testvérük valamikor megbocsát nekik. Isten útjai nagyon kifürkészhetetlenek. József megbocsátott.

Van egy történet a megbocsátásról, amely Afrikából származik. Ha valaki igazságtalanul vagy meggondolatlanul cselekszik az egyik dél-afrikai törzsben, azt kiállítják a falu közepére, de semmivel sem akadályozzák meg a menekülésben. A falu minden lakója abbahagyja a munkát, és a megvádolt személy köré gyűlik. Azután mindenki egyenként, életkortól függetlenül elkezdi sorolni a kör közepén álló személynek, hogy milyen jócselekedeteket hajtott végre élete során.

Nagyon részletesen felidéznek mindent, amire csak emlékeznek az illetővel kapcsolatban.

A vádlott minden jó tulajdonsága, jó cselekedete, erőssége és kedvessége elhangzik.

A kör minden tagja rendkívül alaposan végzi a feladatot.

Az illető minden történetét a lehető legnagyobb őszinteséggel és szeretettel mesélik el.

Senki sem túlozhatja el az eseményeket, és nem találhat ki történeteket.

Senki sem beszél komolytalanul vagy gúnyosan.

Ez a szertartás addig folytatódik, amíg a falu minden egyes lakója el nem mondta, miért találja a vádlottat a közösség legtiszteletreméltóbb tagjának. Végül  a törzs szétnyitja a kört, és boldogan megünneplik, hogy az illetőt visszafogadták a közösségbe.

Ha szerető szemmel tekintünk másokra, akkor meg tudunk bocsátani egymásnak. Lehet, most eszünkbe jutnak azok, akik valamilyen rosszat tettek ellenünk. Bennünk van-e elég szeretet és akarat arra, hogy megbocsássunk nekik? Ámen.

Jó Atyám, tudom, hogy sokszor és sokféleképpen megbántottalak téged. Hálás vagyok, hogy te kegyelmedből megbocsátod gyarlóságainkat. Add, hogy mi is tiszta szívből megbocsáthassunk azoknak, akik ellenünk vétettek! Ámen.

Sebestyén Elek Előd