Lótnak és családjának oltalmazói

„Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.” (1Móz 19,11)

Jézustól egyszer megkérdezték a tanítványok: „Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?” (Jn 9,2) Ő akkor ezt válaszolta: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.”(Jn 9,3)

Sok embert foglalkoztat ez a kérdés. Ha megpróbáltatásokkal találkozunk, nem tudjuk hova tenni az egészet. Vajon Isten büntetése van rajtunk valamilyen vétkünk vagy szüleink vétke miatt? Jézus megnyugtató válasza mindnyájunkhoz szól. Nehéz keresztjeinket, melyeket olykor-olykor cipelni kell -vagy sokaknak egész életen át-, azért kapjuk, hogy Isten dolgai nyilvánvalóvá váljanak általa.

A sodomabeliek történetében azonban azt látjuk, hogy a vakságot büntetésül kapják a Lót házába betörni akaró emberek. A sodomaiak szándéka tulajdonképpen a homoszexualitás volt, ebből következett a büntetés. Sodoma vétkét rútabbá teszi az, hogy olyan emberekre törtek rá erőszakkal, akik a keleti szokásjog íratlan, de szigorú törvénye szerint a vendégbarátság oltalma alatt álltak. Ezt a vendégbarátságot egyedül Lót tanúsította. Ő próbálta megvédeni az idegeneket. A későbbiekben azonban a szerepek felcserélődtek. Az oltalmazottak maguk lesznek Lótnak és családjának az oltalmazói. Az Isten követei zűrzavart támasztottak a sodomaiak közt: vaksággal verték meg őket. A veszélyt tehát végül is Isten hárította el, akinek a közbeavatkozása egyben az ítélet kezdetét is jelentette. Ámen.

Mennyei Atyám, hálás vagyok, amiért te mindig vigyázol rám. Úgy, hogy mégcsak egy hajszál sem eshetik le a fejemről a te akaratodon kívül.  Oltalmadban védj meg minket a jövőben is! Ámen.

Sebestyén Elek Előd