Közös nyelv

„…mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.” (ApCsel 2,6)

Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, amikor Jézus tanítványaira kettős tüzes nyelvek szálltak alá. A tanítványok ezt követően megbátorodtak és úgy szóltak az emberekhez, hogy mindenki a maga nyelvén értette őket. Csoda történt, a különböző nemzetiségű emberek mind értették az apostolok beszédét. Sokan törekedtek és törekszenek ma is egy közös nyelv megalkotására vagy egy ismert világnyelv mindenkire való ráerőltetésére. Ám egyetlen olyan nyelv van, amit ha ismerünk és gyakorlunk, akkor megértjük egymást: ez a béke nyelve. Napjainkban sokan vannak, akik épp a békéhez keresnek szövetségest maguknak. Pünkösd ma azt üzeni számunkra, hogy az emberek csak ott fogják megérteni egymást, ahol egyetértésben élnek és engedik Isten szentlelkét munkálkodni életükben.

A béke és a pünkösd egyik közös szimbóluma a galamb. A galambok még a korai keresztyén jelképrendszerében azoknak a meghalt híveknek a lelkét jelentették, akik bemennek majd az Isten országába. Csupán az 1800-as évektől a biedermeier stílus hatására terjedt el a galambábrázolás a Szentlélek jelképeként. Bod Péter a XVIII. században azt írta a pünkösd egyik mai szimbólumáról: „A galamb szelíd, tiszta, társához hűséges, csalárdságot nem tudó madár.”

Kedves Olvasó! Azt kívánom 2022 pünkösdjén, hogy mint a galambok, legyünk mi is szelídek, tiszták, társunkhoz hűségesek, csalárdságot nem ismerők, még sokáig éljünk egyetértésben és halljuk mindannyian a magunk nyelvén Istennek szent igéjét! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

„Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Jöjj gyámolító, jöjj vígasztaló, jöjj mennyei társ, hogy a bús árvaságból kiválts! Jöjj égi erő, jöjj, lelkesítő, jöjj, szent, tiszta láng, tüzet fogjon e fásult világ!” Ámen! (Hamar István)