Isten vezeti népét

„Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, amely Égyiptomban vagyon és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit. Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.” (2Móz 3,7-8)

Az Egyiptomban élő zsidók rossz bánásmódban részesedtek. Nehéz munkával sanyargatták őket, majd kipusztításukat is elhatározva, elrendelték, hogy miden fiúgyermeket meg kell ölni. Isten végül elhatározta Izráelnek a szolgaságból való kivezetését. Erre a szolgálatra Mózest hívta el. Megbízta őt, hogy vezesse ki népét a szolgaság házából. A Fáraó nem akarta elengedni a népet. Isten tíz csapással sújtotta ezért Egyiptomot, míg végül engedélyt kaptak a zsidók a kivonulásra.

Isten kerülő úton vezette népét. Egyiptomból Kánaán földjére a filiszteusok földjén vezetett volna a legrövidebb út, ám Ő tudta, hogy ha a nép harcba keveredik a filiszteusokkal, rögtön visszafordul a nép Egyiptomba. Sok mindenen átvezette őket. Áthozta a népet a Veres-tengeren. Márá keserű vizét ihatóvá változtatta. Ha szomjaztak, víz fakadt a sziklából. Ha éheztek, Isten a pusztában is húst és kenyeret rendelt ki számukra.

Sokszor Isten minket is kerülő utakon járat, hogy megismerjük mi is tehetetlenségünket, erőtlenségünket. Számtalanszor hoz ki minket is a bajból. Betegségeinkből gyógyulást ad, magányosságunkban mellénk áll. Ezek a kerülő utak tanítanak meg minket megismerni az Ő nagy kegyelmét, hűségét és végtelen hatalmát. Ne féljünk ezektől a próbáktól! A ′48-as forradalom és szabadságharc hősei sem hátráltak meg, amikor harcba szálltak a szabadságért. Elszántak voltak és hittek abban, hogy összefogással legyőzhetik az elnyomást. Ma, a körülöttünk egyre inkább elhatalmasodó koronavírus járvány idején, nekünk is erős hitünk kell legyen Istenben, aki soha nem hagy magunkra. A benne való hit nem biztosíték arra, hogy elkerülhetjük a megpróbáltatásokat. Ám ez a hit biztosíték arra, hogy az élet kerülő útjainak próbáin is velünk jár Krisztus. A sivatagot is az Ő kertjévé teszi. Megmutatja csodáit. Asztalt terít gyermekei előtt. Utat nyit a folyóvizeken, és a halálból is életre vezet. Felfegyverez a bűn elleni harcra, hogy az Ígéret földjére, a mennyei üdvösségre vezessen el minket. Ámen.

Kegyelettel emlékezünk ma mindazokra, Istenünk, akik életüket a szabadságért áldozták. Köszönjük, hogy mindig vannak a nemzetünkért tenni akaró, önfeláldozó hősök.
Köszönjük, hogy velünk vagy és vigyázol életünkre.
Kérünk, oltalmadban őrizd magyar népünket!
Kérünk, légy gyógyító pásztora a betegeknek!
Kérünk, légy támasza a gyászolóknak!
Kérünk, védj meg minket a járványtól! Fékezd azt minél hamarabb meg, hogy ezáltal is a te dicsőséged és kegyelmed váljon nyilvánvalóvá közöttünk.
Kérünk, hallgasd meg imádságunkat! Ámen.

Sebestyén Elek Előd