Isten megáldja az igazat

„Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.” (Zsoltárok 5,13)

Az újjá ébredő természet látványa, a virágba boruló fák, mind arra emlékeztetnek minket, hogy Isten gazdag áldása van rajtunk. Kegyelmével vesz körül minket, új tavaszt, új életet ajándékoz.

Milyen jó, hogy egy szép virág látványában is felfedezzük Isten végtelen jóságát! Úgy, ahogy meglátjuk ezt a gyermekáldásban, az egészégben, a békében, vagy a mindennapi terített asztalban. Isten gazdagon megáldja az igazat. Ábrahám és Sára istenfélő idős emberek voltak. Sokáig nem született gyermekük, pedig egy egész életen át erre vágytak. Isten öreg korukra áldotta meg őket. Ígéretet tett Ábrahámnak, és ezt be is teljesítette: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (1Móz 12,2-3). Józsefnek olyan szépen indult az élete. Apjának, Jákobnak ő volt a kedvenc fia. A testvérei irigyek voltak emiatt rá, haragjukban rabszolgának adták el. Olyan kegyetlen volt hozzá az élet! A sorsa mégis jóra fordult. Isten hatalommal és vagyonnal áldotta őt meg az egyiptomi fáraó udvarában. Ám ami ettől is fontosabb: egy óriási szívvel. A testvéreinek meg tudott bocsátani, azok minősíthetetlen tette ellenére is. „Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon… Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké! (Zsoltárok 133,1-3)

Két nagyon szép példát láthattunk a Szentírásból. Ma azt szeretném kérni tőled keresztyén testvérem, hogy a sorok elolvasása után, sorolj fel mindent, amit Isten áldásaként tartasz számon az életedben. Köszönd most ezeket meg Neki! Ámen!

Jóságos Atyám, köszönöm neked a minden hajnalban mosollyal ébredő Napot! Köszönöm, hogy a szemeimmel láthatok, a füleimmel hallhatok, a szájammal szólhatok, a kezeimmel foghatok, a lábaimmal járhatok. Köszönöm a tavasz vidám napsugarát, tápláló esőcseppjeit. Köszönök neked mindent, amivel megáldottál! Köszönöm, hogy oltalmaddal, mint egy pajzzsal ölelsz körül engem! Szent neved áldott legyen! Ámen!

Sebestyén Elek Előd