Kősziklából víz fakad
„Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt.” 2Móz 17,6
Kereső emberek vagyunk. Mindenki keres valakit vagy valamit. Van, aki nap mint nap Isten útmutatását keresi. Van, aki a hűséges társat keresi, aki mellett boldogságban élhet. Van, aki az anyagi gyarapodás lehetőségeit kutatja. Van, aki az egészséget keresi. Van, aki a régi szép emlékeket kutatja, amikor még együtt volt a család, amikor még minden olyan szép volt. Van, aki a kérdéseire választ keres, ahogy Luther Márton tette a reformáció hajnalán. És van, aki a mindennapi fennmaradáshoz keresi a megoldásokat.
A választott nép az egyiptomi kivándorlás után tábort ütött Refidimben, de ott nem volt mit igyanak. Ebben a helyzetben a nép a létfenntartáshoz szükséges vizet kereste. A víz hiánya miatt perlekedő izráelieknek Mózes vizet fakasztott botjának egy ütésével a kősziklából. Az egyik rabbinusi értelmezés szerint ez a kőszikla a belőle fakadó vízzel végigkísérte útján a vándorló Izráelt. Ebből érthető meg az 1Kor 10,4 krisztológikus azonosításának a megfogalmazása: „ittak a lelki kősziklából, amely követte őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt”.
A történelem során Isten számtalanszor támasztott forrást mindenkori népe előtt. A reformáció is egy ilyen alkalom volt, ami visszavezette a híveket a tiszta forráshoz: Isten szent igéjéhez. Reformációnak azonban nemcsak akkor, hanem ma is mindennap meg kell történnie az életünkben. Naponként vissza kell térni Krisztushoz, hiszen ő a mi kősziklánk, akiből az élet forrása ered. Krisztus a mi kősziklánk, akinél megtalálhatjuk azt, amire szükségünk van. Te hol keresed azt, ami hiányzik az életedből? Ámen.
Drága Jézus, köszönöm, hogy olyan sokszor támasztottál forrást az én megszilárdult szívemben. Ha a félelem, a gond, a gyász kies sziklái közé keveredett életem, biztató Igéddel közel hajoltál hozzám. Sebeimet meggyógyítottad. Szeretném, ha mindig te oltanád lelki szomjamat, kezedbe helyezem sorsomat. Ámen.
Sebestyén Elek Előd
