Imahét – nyolcadik nap

Alapige: „Ítéljetek a szegénynek és árvának, a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!” Zsoltárok 82,3
Bibliaolvasás: Zsoltárok 82,1-4; Lk 18,1-8

Tasnád és Balázsháza között egy kisszekeret maga után húzó személyt láttam egyik utazásom során. Az illető alig látszott ki a
nagy kabátja alól, még a kapucnit is mélyen az arcára húzta. Ettől még kíváncsibbá tett, mert tudni szerettem volna, hogy miért takarja el az arcát. Ahogy közelebb értem, láttam rajta a szegénységtől és nehéz sorstól kirajzolódott ráncokat. Közben szintén azokban a napokban e-mailt kaptam egy külföldi ismerősömtől, aki hosszan sorolta, hogy mi lesz az ő megszokott jóléti társadalmukkal, ha így halad a világ. Már náluk is hiánycikkek vannak a boltokban és a téli hónapokban sem lehet úgy fűteni, mint régen. „Milyen szegény világ ez!” – jelentette ki. Ezt a két esetet azért írtam le, hogy képet alkossunk a valódi szegénység és az önsajnálat között. Van, aki egy szatyorban vagy egy kisszekérben hordozza a teljes vagyonát és még az arcát is eltakarja, mert restelli szegénységét. És van, aki a megszokott komfortjának megingásával, máris a szegénységet hangoztatja.

A zsoltáros nem ez utóbbiról beszél. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az igazán szegénynek és árvának ítéljünk, becsületesen járjunk el velük. A nyomorultnak és elnyomottnak pedig adjunk igazságot. Sajnos, tudjuk, hogy sokszor az igazságszolgáltatás is aszerint történik, hogy kinek mennyi pénz van a zsebében vagy milyen befolyásos kapcsolatai vannak. Ma is, és régen is sokszor csorbát szenvedett az igazságszolgáltatás. A korrupció miatt hamis ítéletek születnek és születtek. Ezért is bír kiemelt fontossággal az idei imahét témája, mely az igazságosságra és a jócselekedetekre hívja fel a figyelmet.

A zsoltáríró prófétai látomásban részesült. Látta Istent, amint az istenek között ítéletet tart. Felelősségre vonja őket. Ő maga a vádló, aki megelégelte az istenek bűneit, és megkérdezi: „Meddig még?!” Az istenek elleni vád tartalma a jogtalan ítélkezés és a személyválogatás. Ezeket a törvény szigorúan tiltja. Az alapige parancsot ad a personae miserae, az árvák, szegények és nyomorultak segítésére. Ezen a téren a Biblia tanítása megegyezik az ókori keleti vallások tanításaival. Ott is az istenek bírájának számít az istenek királya, és az özvegyek és árvák pártfogójának tartják. A Biblia osztozik az egyetemes kultúra erkölcsi értékeiben. Isten népének istentisztelete alkalmával jog és igazság árad a világba. Ő minden nép Ura, és minden néptől megköveteli az igazság közismert törvényeinek megtartását.

Biztasson ma bennünket ez az igemagyarázat arra, hogy belőlünk jóság és igazság áradjon a világba. Olyan jóság és tisztaság, amilyen az alábbi történet főszerepléjéből: „Volt egyszer egy kislány, szép volt, tündöklően szép, még a Napnál is ragyogóbb, mert tiszta szívével soha nem bántott meg senkit. Egy napon aztán apja kiküldte őt a kútra az élet vizéért:
– Menj, vidd ezt a vödröt, és merítsd bele a kútba. Amikor megtelik vízzel, gyere vissza hozzám! Úgy tett a lány, ahogy az apja
kérte, mikor a vödör színültig telt a kút friss vizével, elindult hazafelé. Ám mire hazaért, egy üres vödröt tartott a kezében.
– Mi történt? – kérdezte az apja.
– Ó, semmi! A vödröt, ahogy kérted belemerítettem a kútba, és megtöltöttem az élet friss vizével.
– Hiszen ez a vödör üres! – mondta az apja, és nevettek mindketten.
– Hová lett, gyermekem, az élet vize?
– Mindent úgy tettem, ahogy tanácsoltad. Ám ahányszor csak belemerítettem a vödröt a tiszta vizű kútba, megjelent egy ember, s mert szomjas volt, neki adtam az utolsó csöppig. Így ment ez végtelenségig, míg a kút majdnem kiszáradt. Végül épp annyi vizet adott, amennyivel az utolsó vödröt telemertem. Az apa mosolygott.
– És hol van az a víz?
– Mindenfelé amerre jártam, mindenkinek adtam belőle, aki kért.”
(Ismeretlen szerző) Légy irgalmas! Adj jót, ha adni tudsz! Ha jót nem tudsz adni, ne adj semmit! Ámen.

Uram, vezess engem a jóság tiszta forrásához. Segíts jót tenni a szegényekkel, özvegyekkel, árvákkal és elesetekkel! Ámen.

Sebestyén Elek Előd