Imahét – Második nap
BIBLIAI GONDOLATOK ÉS IMÁDSÁGOK AZ IMAHÉT NAPJAIRA
Második nap – Hétfő
Alapige: „Hol van a zsidók királya, aki megszületett?” (Mt 2,2)
Keresztyén Testvéreim! Ez a tulajdonképpen karácsonyi alapigénk egyetlen kérdés, amelyet a napkeleti bölcsek tettek fel Heródes királynak Jeruzsálemben, utalva ezzel a megváltó Jézus Krisztus születésére. Ezek a bölcsek a foglalkozásukat tekintve –mai kifejezéssel élve– csillagászok voltak, tehát az égboltot figyelték, a csillagoknak és a bolygóknak a mozgását követték, vizsgálták. Természetesen nem volt véletlen pontosan azoknak a bolygóknak az együttállása (ez volt az a bizonyos fényes csillag, ezeknek a bolygóknak az együttállása egyébként kb. 750 évente fordul elő), amit felfedezve arra a következtetésre jutottak, hogy új király születik Izraelben.
Nem elégedtek meg csupán azzal, hogy megfejtették a különös égi jelenségnek a jelentését. Nem volt elég az a tudat, hogy új király születik, többet akartak. Elindultak, hogy megkeressék az újszülött gyermeket, ott akartak lenni, látni őt, az üdvözítő Jézus Krisztust. A zsidók királyát keresték nem sajnálva a fáradtságot és az időt, illetve az értékes és drága ajándékokat.
Ma az a kérdés, hogy mi mit vagy kit keresünk? Mert tudatosan vagy tudat alatt, de mindnyájan keresünk valamit: boldogságot, boldogulást, békét, igazságot, anyagi javakat, szakmai elismerést, jó előmenetelt, mások megbecsülését, dicséretét, jóindulatát, másoknak való megfelelést, a többséghez való alkalmazkodást. Keressük az utunkat, a helyünket ebben a világban, de sokszor a legfontosabb kérdést nem tesszük fel: „Hol van a zsidók királya, aki megszületett?…”
Hol van Jézus Krisztus? Keressük őt? Keressük az alkalmakat, hogy találkozzunk vele? Akarunk hozzá közel kerülni? Megteszünk mindent, hogy hozzá menjünk, hogy az ő útján járjunk?… vagy megelégedünk azzal: megszületett és pont. Tudjuk jól, és azt gondoljuk ez elég. Elegendő csak karácsonykor vagy egy nagyobb ünnepen ott lenni a közelében.
A napkeleti bölcsek a legértékesebb ajándékokat vitték, és mi sokszor éppen a legértékesebbet nem adjuk oda: AZ IDŐNKET. Az időt, amit sajnálunk az ő keresésére fordítani, pedig ő maga az ÚT, az IGAZSÁG és az ÉLET. Aki a megszületett Jézus Krisztusban hisz, az nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága! Ámen.
Felséges Istenünk, mennyei édes Atyánk! Megvalljuk előtted töredelmesen, hogy nem mindig keressük a veled való találkozást, sőt annak örülnénk, ha nem lennél mindenütt jelenvaló és mindenható, egy, örök, igaz Isten. Bocsásd meg a mi bűneinket, önzésünket, hanyagságunkat! Kérünk, növeljed a mi nádszál hitünket most és mindörökké! Ámen.
Bencze-Kádár Bertold, Domahida