Imádság presbitereinkért

„A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedéseinek tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese: legeltessétek Isten közöttetek levő nyáját” (1Pt 5,1-2)

Mindenható Atyánk az Úr Jézus Krisztusban! Hálásak vagyunk neked azért, hogy te igéden keresztül mindenkor buzdítasz bennünket arra, hogy merjünk tőled kérni. Imáink soha nem találtak süket fülekre, hiszen a múltban is voltak olyan szolgálatkész presbiterek, akikért neked adunk hálát, amikor templomainkra, parókiáinkra és gyülekezeti házainkra tekintünk, akik készek voltak nemcsak látható formában építeni közösségeinket, hanem lelki emberekként is ott voltak a családjainkban, s gyülekezetek jöhettek létre a te felfoghatatlan kegyelmedből.

Köszönjük neked elődeinket, s egyben könyörgünk a jelenben szolgáló presbiterekért. Segíts abban, hogy a lelkészek mellett olyan meghatározott létszámú presbitériumok legyenek, amelyek valóban támogatják Krisztus ügyét, s hirdetik az igét személyes életükkel, bizonyságtételeikkel, és nemcsak szerepként tekintenek megválasztott állapotukra, hanem felelőséggel ott vannak a gyülekezeteinkben.

Kezedbe helyezzük presbitereink életét, a személyes családi kapcsolataikat, hogy ahogy kicsiben családjukról tudnak gondoskodni, úgy nagyban a gyülekezetükre is úgy tudjanak tekinteni, mint tőled kapott Krisztusban testvérekre, akikkel együtt örülnek, s ha kell együtt sírnak.

Könyörgök presbitereink személyes hitéletéért, hogy elsősorban élő kapcsolatuk legyen veled, Urunk, s bátran szólítsanak meg örömeik és nehézségeik közepette. Hadd tudjanak ne a saját erejükben bízva neked szolgálni, hanem ismerjék fel, hogy mindenre van erejük a Krisztusban, aki őket megerősíti.

Imádkozunk a presbitériumaink egységéért, hogy a törvények mellett a szeretet nagy parancsolatát is be tudják tartani, s mindenkor imában hordozzák a megkeresztelt gyermekeket, a konfirmált fiatalokat, a házasságot kötött párjainkat családjaikkal együtt, s egyben a gyászolóink vigasztalását is eléd tudják vinni.

Erősítsd őket minden nap abban, hogy te már rég döntöttél életük mellett, amikor egyszülött fiadat adtad értük, hogy nekik örök életük legyen. Kész vagy minden nap Lelked erejével vezetni, segíteni és megáldani az ő elhatározásaikat és döntéseiket. Eléd visszük a presbitereink közötti kapcsolatokat, hogy hadd tudjanak a másikra úgy tekinteni, mint a te szeretett gyermekedre, s hadd tudjanak úgy együtt szolgálni, mint akik már itt a földön a te országodat építik. Segítsd presbitereinket abban, hogy mindenkor keresni és kérni tudják a te szent akaratod teljesülését a rájuk bízott gyülekezetben.

Könyörgünk minden olyan egyházi és egyházmegyei alkalomért, amely a presbitereink épülését szolgálja. Fiadért kérünk, áldd meg presbitereink életét és szolgálatát, hogy szüntelenül imádkozó gyermekeid tudjanak lenni most és mindörökké. Az Úr Jézus nevében kérünk, hallgasd meg imánkat! Ámen.

Buza Bodnár Aranka, Pozsony