Ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez?

„Gedeon azonban ezt mondta neki: Kérlek, Uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez?” (Bírák 6,13)

Az Úr angyala leült Ofrában egy cserfa alatt, ahol Jóás fia, Gedeon éppen búzát csépelt, hogy megmentse azt a midiániták elől. Az angyal megszólította őt és azt mondta: „Az Úr veled van, erős vitéz!” (Bírák 6,12) Gedeon, aki éppen azon fáradozott, hogy a fosztogató midiániták elől elrejtse a termést, joggal érezhette úgy, hogy az Úr elhagyta őket. Nem véletlen tehát, hogy megkérdezte azt, hogy ha valóban velük van az Úr, akkor miért éri mindez őket, és hol vannak mindazok a csodák, amelyekről atyáik beszéltek nekik?

Lehet sokszor éreztük mi is ugyanúgy magunkat, mint akkor ott Gedeon. Lehet, pont most érzed magad úgy, mint ő. Bármelyik pillanatban veszélybe kerülhet az életünk ma is, aminek következtében már mi is csak azt a keveset igyekszünk megmenteni, amink még van. Azt a kicsi, mindennapi kenyeret, azt a csekély szeretetet, azt a kevés békét vagy egészséget. Azt hiszem sokan mondták már azt, hogy ha az Úr velük van, akkor miért éri mégis annyi megpróbáltatás őket, hol van és mikor érkezik el a Tőle jövő szabadítás?

Az Úr odafordult a kételyeivel vívódó Gedeonhoz, és ebben a sanyarú helyzetben éppen őt bízta meg azzal, hogy a szabadulást elhozza a nép számára. Az Úr talán téged is éppen olyankor bíz meg egy nagy feladattal, amikor a legkiszolgáltatottabbnak érzed magad. Bízzál benne, Ő sohasem hagy magadra! Ámen.

Gondviselő Jóistenem, legyen áldott szent neved, amiért oltalmadban hordozod sorsunkat. Te sohasem hagy magunkra, kegyelmedet és jóságodat gazdagon kiárasztod ránk. Légy ma mindazokkal, akiknek a leginkább szükségük van a te segítő kezedre! Ámen.

Sebestyén Elek Előd

Lábnyomok a homokban

Egyik éjszaka egy férfinek volt egy különös álma. Azt álmodta, hogy a tengerparton együtt sétál Jézussal. A lábnyomok a férfi életútját ábrázolták. Az egyik pár lábnyom az övé, a másik Jézusé volt.

Mikor a férfi életének az utolsó szakaszához ért, visszatekintett az egész életére. Azt vette észre, hogy életének legnehezebb időszakainál, csak egy pár lábnyom van a homokban, nem pedig kettő.

A férfit nagyon nyugtalanította a dolog, így Jézushoz fordult és ezt kérdezte: “Uram! Te azt ígérted, hogyha melletted döntök, akkor egész életemen át velem leszel. De ahogy végignézem az életemet, a legnehezebb időszakoknál csak egy pár lábnyomot látok. Én ezt nem értem! Miért éppen akkor hagynál magamra, amikor a legnagyobb szükségem van rád!

Jézus szelíd hangon így válaszolt:

“Drága gyermekem, Én szeretlek téged, és soha nem hagynálak magadra! A legnagyobb megpróbáltatások és szenvedések ideje alatt valóban csak egy pár lábnyomot láthatsz. De ez csak azért van, mert akkor a karjaimban hordoztalak.”

Mary Stevenson