Dicsőség a magasságban Istennek!

„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14)

Karácsony szent éjszakáján a betlehemi jászol a testben megjelent Megtartót mutatta. Ám a mennyi seregek elől nem volt elrejtve Krisztus dicsősége sem. Istent dicsőítik mindazért, amit szent fiában az ember megváltásáért tett. Ebben a dicsőítésben benne van Krisztus dicsőítése is, aki egy az Atyával, akinek „az isteni természete a magára öltött emberi természetén kívül is létezik, mindazáltal abban is benne van, s azzal személy szerint egyesülve marad.” (Heidelbergi Káté 48.)

Isten fia testben jelent meg, hogy megbékéltesse a bűnös embert az Atyával. Krisztussal a földre békesség jött le Isten választottjaihoz. Kegyelemből fakadó békesség ez, az Isten megmentő szeretetében. Megjelenése már nem félelem és rettegés, hanem békességszerzés. Karácsonykor Isten hozzánk való szeretete lett nyilvánvalóvá. Jézus ezt a szeretetet az emberi szívekben is élővé akarja tenni. „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást!”  (Jn 13,34) Karácsony áldása csak akkor lesz igazán a miénk, ha Krisztusban megtaláljuk békességünket Istennel és békességre tudunk jutni minden emberrel. Ámen.

Dicsőség legyen neked mennyei, jó Atyám! Áldom szent neved, amiért kegyelmedből elküldted egyszülött Fiadat a mi megváltásunkért. Hálás vagyok a karácsonykor közénk érkező szeretetért, örömért és békéért. Te szenteld meg ünnepünket! Ámen.

Sebestyén Elek Előd