Home Bizalom

Bizalom

30 jún

Bizalom

„Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát.” (Zsoltárok 40,5)

Kiben vagy miben bízol? A hatalmadban, a pénzedben, a tudásodban, a kapcsolataidban, önmagadban vagy másokban?

Az ember hajlamos arra, hogy saját erejében, képességeiben vagy más emberek támogatásában keresse a biztonságot. Mégis, a zsoltáros arra tanít minket, hogy az igazi bizalom forrása az Úr. Amikor Őrá támaszkodunk, olyan erőre, bölcsességre és védelemre találunk, amely messze felülmúlja emberi képességeinket.

Ez az igeszakasz arra emlékeztet minket, hogy az igazi boldogság nem az anyagi javakban, a világi sikerekben vagy az emberek elismerésében rejlik, hanem abban, hogy teljes bizalmunkat Istenbe helyezzük. Aki az Úrba veti bizodalmát, az békességet talál még a nehéz időkben is. Ez a belső béke és öröm az, amit a világ nem adhat meg, de amit Isten bőségesen kínál mindazoknak, akik Őrá támaszkodnak.

Minden nap újra meg kell újítanunk bizalmunkat az Úrban. Ahogy Pál apostol is mondja a Filippi 4,6-7-ben: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” Ámen.

Sebestyén Elek Előd

Istenem, annyira meg vagyok győződve arról, hogy szeretettel őrködsz mindazok felett, akik benned bíznak, és semmi sem hiányozhat annak, aki mindent tőled remél, hogy úgy határoztam, ezentúl aggodalmaskodás nélkül élek, és átteszem a te válladra minden nyugtalanságomat.

Az emberek megfoszthatnak a becsületemtől, a vagyonomtól; a betegség elveheti erőmet, az eszközök hiányozhatnak, hogy neked szolgáljak; a bűn megfoszthat kegyelmedtől – de a benned való bizalmamat soha el nem veszítem. Ezt megőrzöm életem utolsó leheletéig.

Várják bár szerencséjüket mások a gazdagságtól avagy tehetségtől, bizakodjanak bár életük szentségében, bűnbánatuk szigorúságában, alamizsnájuk sokaságában vagy imádságuk buzgóságában, az én bizalmam, Uram, maga a bizalom, ami soha senkit nem csap be.

Bizonyos vagyok abban is, hogy nem hogy nem lehet túl sok, amit tőled remélek, és nem kaphatok kevesebbet tőled, mint amennyiben reménykedtem.

Ebben bízva remélem, hogy örökre boldog leszek, mert ezt tőled remélem. Akik tebenned bíznak, Uram, soha meg nem szégyenülnek. Ámen. (Kolos Colombiére)