Az Úr törvénye tökéletes
„Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket.” (Zsoltárok 19,8)
„Egyáltalán ne szégyenkezzünk jobban más emberek előtt, mint önmagunk előtt, és éppúgy ne kövessünk el semmi rosszat, ha senki sem tudhatja meg, mint ha mindenki megtudhatja: hanem önmagunk előtt restelljük legjobban magunkat, és az a törvény álljon ott lelkünkben, hogy semmi illetlen és rosszakaratú dolgot ne tegyünk” – írta Démokritosz ókori görög filozófus.
Lehet sokszor nem tetszenek bizonyos törvények, de azok nélkül képtelenség lenne élni. Képzeljük csak el, ha úgy indulnánk el egy városban, hogy ne volnának közlekedési táblák, amelyek meghatározzák, hogy mikor kinek van elsőbbsége. Teljes káosz alakulna ki. A közlekedésben résztvevők egymásnak ütköznének, balesetek történnének.
A törvények hasznosak számunkra. Az Úr törvényéről pedig egyenesen azt olvassuk, hogy tökéletes és felüdíti a lelket. A zsoltáríró korában a törvényt az ember jól hallhatta, hiszen istentiszteleteken felolvasták azt, sőt az ember maga is olvashatta. A törvény a zsoltár keletkezésekor már írásos formában készen volt, de még nem lett teherré, mely gúzsba köti az ember egész életét. Ellenkezőleg: „tökéletes”, amilyennek az áldozati állatnak kellett lennie. A törvény örömöt ad annak, aki megtartja: felüdíti a lelket. A törvény olyan örömöt ad, mint az ételek közt a méz.
Isten törvényei ma is ott állnak előttünk. Megtanultuk azokat vallás- és kátéórákon, újra és újra elolvashatjuk azokat a Bibliánkból. Segítsenek minket az Úr parancsolatai tiszta lelkiismerettel élni! Ámen!
Atyám, jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre! Megfogadom utasításaidat tiszta szívből, törvényeidben gyönyörködöm. Egyenes úton vezess engem, és kegyelmedben őrizd életem! Ámen!
Sebestyén Elek Előd