„És elküldvén őket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.” (Mt 2,8)
A napkeleti bölcsek egy különleges csillagot láttak meg az égbolton. Tudták, hogy ez egy nagy király születését jelenti. Elindultak a fényes csillagot követve, és reménykedtek abban, hogy jó helyre fognak majd érni. Hosszú utat tettek meg. Különböző helyeken haladtak keresztül, s végül Heródes udvarában kötöttek ki. Azt hitték, hogy itt kell keresni az új királyt. Fogalmuk sem volt, hogy milyen egy kegyetlen embernek kerültek az udvarába. Ám Isten a rosszat is jóra fordítja. Heródes megtudta írástudóitól, hogy Jézus Betlehembe kell megszülessen. Nem jóindulatból, de mégis a napkeleti bölcseket oda küldi. A bölcsek végül megérkeztek Jézushoz, reménységük beteljesült.
Néhány nap múlva karácsony. A mi utunk is hosszú egyik ünneptől a másikig. Isten szent igéje mindig ott ragyog előttünk, ennek ellenére talán sokszor mi is rossz udvarba tévedünk be. Sok mindenen keresztül megyünk. Ma a legnagyobb kérdés, hogy tovább indulunk-e Heródes udvarából Jézus jászolbölcsője felé? Leakadunk az ünnep csillogó-villogó fényeinél, az ünnepi asztal gazdagságánál, az ajándékok tömérdek halmazánál, vagy ezeken túl valóban az értünk megszületett Krisztust keressük? Lépjünk tovább Heródes udvarából Betlehem felé, és mi is megtalálhatjuk a minket már rég váró Jézust. Ámen.
Imádság: Atyám! Köszönöm, hogy újra Jézus felé vezeted lépteim. Segíts, hogy a karácsony előtti napok ne a rohanásról, a felesleges vásárlásokról szóljon, hanem a lélek csendjében történő krisztusvárásról. Ámen.
Sebestyén Elek Előd