Advent harmadik vasárnapja: elindulás

„És elküldvén őket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.”  Mt 2,8

A napkeleti bölcsek egy különleges csillagot láttak meg az égbolton. Tudták, hogy ez egy nagy király születését jelenti. Elindultak a fényes csillagot követve, és reménykedtek abban, hogy jó helyre fognak majd érni. Hosszú utat tettek meg. Betévedtek a gonosz Heródes udvarába is. A bölcsek végül megérkeztek Jézushoz, reménységük beteljesült.

A mi utunk is hosszú egyik ünneptől a másikig. Isten szent igéje mindig ott ragyog előttünk, ennek ellenére talán sokszor mi is rossz udvarba tévedünk be vagy el sem indulunk. Vannak, akik még annyi mindennel vannak elfoglalva, hogy korainak tartják az Urat keresni.

Nemrégiben az egyik lelkészértekezleten különös feladatot kaptunk. Végezd el te is! Most arra kérlek, hogy vegyél elő egy üres lapot és rajzolj egy órát, számozd meg, és írd be, hogy szerinted a te életed hány óránál tart. Hagyd abba az olvasást, és ha végeztél a feladattal, akkor ülj vissza a készülék elé….

Hány órát mutat a te órád? Négyet? Hetet? Tizenegyet? Bármennyit is jelöltél be, csak a te számításaid szerint tart ott az életed. Lehet Isten jóval többet vagy éppen kevesebbet rendelt ki számodra. Most nem is ez a fontos, hanem az, hogy az az óra mindenki felett ketyeg és egyre kevesebb idő marad arra, hogy mi is elinduljunk keresni Jézust, szeretni egymást, jót cselekedni. Most indulj Jézus felé! Ámen!

Atyám! Köszönöm, hogy Jézus felé vezeted lépteim. Segíts, hogy jól bánjunk az időnkkel és a karácsony előtti napok ne a rohanásról, a felesleges vásárlásokról szóljanak, hanem a lélek csendjében történő krisztusvárásról. Ámen!

Sebestyén Elek Előd