Advent első vasárnapja

„És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!” (Lk 1,28)

A Megváltó születésének örömhírét Gábriel angyal közli Máráival. Galilea déli részében volt egy kis Názáret nevű falu, itt élt Mária, akit Isten eszközéül választott arra, hogy anyja legyen a földön emberként megszületendő Fiának.

Az angyali köszöntés hallatán Mária megdöbbent. Szokatlan volt ez számára, hiszen Izráelben nem illett nőket köszönteni. Váratlan volt számára az is, amit az angyaltól hallott: „kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”.

Karácsony előtt hozzánk is angyal érkezik, minket is meg akar szólítani. Isten szavait velünk is közölni kívánja. De mi sokszor annyira el vagyunk foglalva az ünnepek előtti készülődéssel, hogy észre sem vesszük őt. A már novemberben elkezdődő vásárlási láz, a reklámok csillogó-villogó fénye és harsogó zaja elnyomja az angyal szavait. A bevásárlóközpontok gazdag és színes kínálata, az interneten ránk zúduló reklámáradat mind azt sulykolják belénk: vegyél még, még, még… Mi pedig veszünk. Veszünk mégtöbbet, és díszes papírba csomagoljuk gazdag ajándékainkat. Pedig csupán egy gyertya fénye, a szeretteink csillogó szeme, egy imára kulcsolt kéz és egy kis csend elég lenne ahhoz, hogy az angyal a vendégük lehessen, és meghalljuk mi is kedves szavát: „kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”. Ámen.

Adventnek áldott királya, szívemet megnyitom előtted. Te töltsd meg azt hittel, reménnyel, szeretettel és békével. Köszönöm, hogy szent igéd által naponta szólsz hozzám, keresel engem, eljössz hozzám. Lelkem csendjében várlak téged! Ámen.

Sebestyén Elek Előd