Jobb oldalon egy magas földhalom, az út két oldalán árnyékos diófák. Ez a látvány fogad még mielőtt megérkeznénk Szilágypérbe. Csodálatos földrajzi elhelyezkedése van a többnyire reformátusok által lakott falunak. Nagyon tetszik a keskeny völgyből az apró dombokra felkúszó szerteágazó utcák látványa. A falu szívében pedig egy impozáns műemlék templom található.

Alig megyünk be a településre, mindjárt bal kéz felől vásári standok tűnnek fel. Piaci nap van. A református gyülekezet lelkésze, Szabó Sándor is éppen onnan gyalogolt haza.

Nem is tudom, hogy mit csodáljak meg. Az új gyülekezeti házat/parókiát? A régi, tornácos parókiát? A Budai Ézsaiás szobrát? A világháborús emlékművet vagy épp a több évszázados templomot? Mindegyiknek megvan a maga különleges látványa és történelme. Figyelmem középpontjában most mégis az istenháza áll. A tágas belső terű szent hajlék nagy múltról árulkodik.

A középkori eredetű templom szentélye a hajónál keskenyebb, a hatszög három oldalával záródik. A templomot az évszázadok folyamán többször átépítették, így középkori részletei elvesztek. 1811-ben nyugati irányba bővítették, ablakait átalakították, az első tornyát is ekkor emelték, amely az 1834-es a földrengés során ledőlt. A jelenlegi torony néhány évtizeddel később épült meg, későbarokk elemeket alkalmazó, historizáló stílusban. 1882-ben a boltozatait is le kellet bontani, ekkor síkmennyezetes fedést kapott. Berendezése a 19. század folyamán készült. Az épület alatt kripta is van, a birtokos Ibrányi család temetkezett ide a 17. században. A helyi hagyomány a „veres barátokat” tartja a templom építtetőjének, kolostoruk feltételezett helyén alagutak bejáratait sejtik. Két harangja közül az egyik 1646-ból, a másik 1965-ből származik. A templom az elmúlt időszakban átfogó felújításon esett át. A munkálatokkal idén tavasszal végeztek. A hálaadó ünnepségre májusban került sor.

A templomnak három bejárata van. Mi a déli oldalon fekvő portikusból lépünk be, mely a szószékre néz. Itt a református templomokra jellemző liturgikus térre lelünk. Középen a szószék. Jobb oldalán az asszonyok két padosra, bal oldalán a férfiak két padsora, vele szemben pedig egy padsor helyezkedik el. Két magas karzata is van a templomnak. Én a torony alattiba mentem fel. Nagyon szép kilátás tárul onnan a templom belső terére. A vele szemben található karzaton van az orgona.

A Mózes-széket, a karzatokat, a padok elejét és az úrasztalát körülvevő zárt részt zöldszínű, aranyrojtos, búzakalász mintás terítők díszítik. A toronyalatti karzat terítőjének felirata: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem járhat sötétségben, hanem az övé lesz az életnek világossága” (Jn 8,12). A másik karzaton ezek az igeversek olvashatók: „Atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében!” (Ef 6,10), „Az Isten szeretet” (1Jn 4,16b), „Mindannyian Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Gal 3,26). A Mózes-szék terítőjének felirata: „Mindenért hálát adjatok!” (1Thessz 5,18a).

A templomnak sajnos egyetlen középkori ablaka maradt fenn, a déli falon található gótikus ablak. Puritán szószéke és Mózes-széke fából készült. Ez utóbbit a betlehemi csillag motívuma díszít.

Az egyházközség dicső múltját igazolja, hogy a gyülekezetből származik Budai Ézsaiás (1766-1841), aki pályafutása során Debrecenben akadémikus és református püspök volt. Jelenleg a gyülekezet 621 tagot számlál. Az egyházközségben zajló eseményekről fotóriportban szokott rendszeresen beszámolni Póti Tibor presbiter. Erre nincs más példa egyházmegyénkben. Különösen értékelendő a munkássága.

A település előtti földhalom mindannyiszor gondolkodóba ejtett, amikor arra utaztam. Nem értettem, hogy került oda, mígnem Petri Mór Szilágy vármegye monográfiájában rátaláltam egy magyarázatra. Eszerint a településnek a Tasnád felőli végén levő domb oldalát Vaskapunak nevezik. Szájhagyomány szerint e helyen a falu lakossága gátat emelt egy tatárcsapat ellen. Az ezt ostromló tatárok vezérét a szemközti emelkedésen álló református templom tornyából egy ügyes nyilazó lelőtte, mire a tatárok visszavonultak. A közhit szerint a domb alatt van a Rákóczi pincéje. Hogy így van-e vagy sem, azt nem tudom, de legalább magyarázatot kaptam a kérdésemre.

Sebestyén Elek Előd

Felhasznált irodalom:

– https://www.zothmar.ro/comune/pir/biserici/index.html.hu.html

– http://mek.niif.hu/04700/04750/html/412.html