Az idegen istenek hangja helyett Isten hangját kell meghallani az adventi időszakban. Sokszor hajlunk meg az üzleti világ csábításai előtt, leszünk áldozatai a „Black Friday” akcióknak és nyitjuk meg pénztálcánkat előtte, vagy áldozunk Fortuna istennőnek, amikor nem tudunk nemet mondani egy-egy szerencseszelvény megvásárlásának – mondta Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkész vasárnap délelőtt a Kálvin-központban. Nemcsak az Ige üzenetét hozta el a magyarországi lelkész Nagykárolyba, hanem a vizsolyi Biblia hasonmás kiadását is.

Az igehirdető a Mt 4,12-17 igeszakaszt olvasta fel. Elmondta, hogy adventben minden olyan harsány, minden olyan felfokozott. Ilyenkor méginkábbb vágyódik a szívünk az Úr érkezésére, az Ő hangjának, halk szavának a meghallására. De vajon milyen ez az adventi szó? Milyen az Úr hangja? Milyen volt az Úr érkezése 2000 évvel ezelőtt? És milyen lehet ma, amikor szívünkben ennek kívánunk csendet teremteni. Amikor az első adventről gondolkodunk a Szentírás alapján, a 2000 évvel ezelőtti eseményekről, nem elég csak a karácsonyi történetre fókuszálni, nem elég a napkeleti bölcseket nézni, Heródes király gyilkos indulatait felidézni, vagy a pásztorok betlehemes zarándoklatára emlékezni. Valami egészen közeli és konkrét dolgot érdemes megragadni az evangéliumokból, azt, hogy akkor Jézus az Ő megváltói munkáját kezdte el – hangzott el a prédikációban.

Az igehirdetést követően Tolnay István esperes örömét fejezte ki, hogy a vizsolyi gyülekezet egyharmada megtisztelte jelenlétével a kertvárosiak adventi istentiszteletét. „Kicsiny közösség ugyan a vizsolyi, de ha valaki Vizsolyon végighalad, az látja, hogy él és élni akar a gyülekezet, és nagyon komolyan gondolja jövőbe vetett terveit” – fogalmazott az esperes.

Kovács Zsolt Levente lelkipásztor elmodta, hogy a nagykárolyiakkal közös céljuk Károli Gáspár emlékezetének fenntartása, éltetése. Szép eredményeket tudhat maga mögött mind a nagykárolyi, gönci vagy a vizsolyi közösség. „Az idei év abban különleges nekünk, vizsolyiaknak, hogy egy közel két évtizedes álma vált valóra a gyülekezetnek. Végre az egyházközség is kiadhatta Károli Gáspár bibliafordításának első vizsolyi kiadását. Ennek a különleges nyomdai eredményei, reneszánsz formajegyei önmagában is egy könyvészeti műkincset, egy hatalmas értéket jelentenek. A korabeli Európa nyomdatörténetében maga a műhely és Mantskovits Bálint nyomdászmester is párját ritkítja. Arról a szolgálatról, alázatról, nyelvi és identitásbeli hatásáról nem is beszélve, amit maga a bibliafordítás eredményezett. Amikor történelmi Bibliánkat emelejük magasra, és ennek a hasonmás kiadása megjelenhetett a közösség gondozásában, egy csodálatos álma valósult meg a gyülekezetnek. Sokat dolgoztunk rajta. Csak a szakmai, műszaki és egyéb feladatok, amit egy presbiter segítségével magam is igyekeztem  gondossággal és hűséggel tenni, több mint egy évet vett igénybe. Mintegy húszmillió forintos önköltségre volt szükség a Biblia kiadásához, amiből tizenhét millió forintot Schmitt Pál volt köztársasági elnök adománya biztosított. Ezáltal lehetővé vált, hogy Vizsolyban első alkalommal egyházközségi kiadásban megszülethessen a Biblia hasonmás kiadása. Ez egy két kötetes munka, amely karitatív, egyházépítő céllal jelent meg” – fogalmazott a lelkész. Összesen 1600 példányt nyomtattak a Szentírásból, melynek darabját 56000 forintért lehet megvásárolni.  Az értékesítésből származó összegből az egyházközség a népfőiskola építését és fejlesztését kívánja részben fedezni.

Az istentiszteleten jelen volt Tarr Szilárd szatmári vállalkozó is, aki elsők között vásárolt egyet a vizsolyi Bibliából, támogatva ezáltal a vizsolyi közösség egyházépítő szolgálatát. Tolnay István esperes miután megköszönte a kertvárosiak számára ajándékozott Bibliát, elmondta, hogy az úrasztalára helyezett Szentírás minden istentiszteleti alkalommal a vizsolyi testvérgyülekezetre emlékezteti majd őt, melynek ősi templomában szintén ott van ez a Biblia. Örömmel osztotta meg a jelenlevőkkel, hogy Tolnay Adrien tiszteletes asszonnyal közösen a templomban berendeztek egy sarkot, ahol vizsolyi kiadványok tekinthetők meg. A kertvárosi egyházközség vezetősége nevében a lelkipásztor mellett Papp Zsolt főgondnok is háláját fejezte ki a testvérgyülekezet nemes ajándékáért. Az istentiszteletet a Pro Ecclesia énekkar adventi énekei tették felemelőbbé. Az összegyűlt perselypénzt a vizsolyi testvérgyülekezet számára ajánlották fel a kertvárosiak.