Magyargéres azokhoz a falvakhoz sorolható, ahol csak református templom hirdeti Isten dicsőségét. Van néhány más felekezetű is, akik beköltöztek a faluba. A roma közösség tagjai között vannak, akik a szabadkeresztény gyülekezethez tartoznak, a többiek pedig közülük is a református vallást gyakorolják – tudtuk meg Nagy Attila lelkipásztortól.

Magyargéres Kraszna-menti település az Erdőd-Szakasz-Krasznabéltek dombláncolat lábainál, ahol kezdetét veszi az alföld. A település első irásos adatai 1367- ből valók, amikor a falut GRES néven emlitik a Csáky család birtokaként. A település nevét Gebres, Geroz, majd Gyeres változatban is használták. Később a Drágffy család birtokába került, akik a reformáció lelkes követőiként a környék lakosságát egészen korán reformátussá tették, így érthető módon Magyargéres lakóit is. 1567-től a Középszolnoki Református Egyházmegye gyülekezetei között említik. 1736-ban vált önálló egyházközséggé, amikor saját lelkipásztora lett Pávai András személyében. A templom 1794-ben épült.