Évszázadok teltek el úgy, hogy az egykor saját református lelkésszel rendelkező Mezőteremen nemhogy református lelkész, de még csak reformátusok sem laktak. Pedig 1736-ban még anyaegyházként szerepel az összeírásokban. Lelkészeit ismerjük: Nábrádi István (1603), Abaj Demeter (1630), Deczi Pál (1635), Laskai János (1657), Szatmári János (1675), Gidófalvi István (1686). Barcsa János: A Tiszántúli Ev. Ref. Egyházkerület történelme c. munkájában írja: „a török és tatár pusztította a XVII. század végén, s nyomorult lakosait „barmok módjára” fogságba vitte.” Isten kegyelméből napjainkban újra kezdi szárnyait bontogatni az ottani református közösség. A kilencvenes években újraalakult gyülekezet mindennapjairól és terveiről Dr. Geréb Miklós lelkipásztorral beszélgettünk.

A lelkipásztor elmondta, hogy 1777-ben lényegében megszűnt a református egyházközség. A lakossága kicserélődött a településnek, az egyház elveszítette a tagjait és a vagyonát is. Egészen 1996-ig nem létezett a településen református közösség. Akkor kezdődött el az időközben házasság révén odaköltözött híveknek a felkarolása, és egy hosszú viszontagságos utat járt be innentől kezdve az újjáéledő gyülekezet egészen 2015-ig, amikortól ismét bekapcsolódott közigazgatásilag a nagykárolyi egyházmegyébe. Dr. Geréb Miklós csodának tekinti, hogy a semmiből feltámadt és újjászületett a református gyülekezet.  „Ez már önmagában egy csoda, hogy a már egyszer leírt, megszűnt gyülekezet ismét megalakult. Ez nem ment egyik napról a másikra. Hosszú évek teltek el, lassú lépésekkel indultak be a szolgálatok, istentiszteletek. Jelenleg 25 fős a mezőteremi református gyülekezet. A Német Demokrata Fórum székházában tartjuk az istentiszteleti alkalmakat. Ők ezt jó szívvel bocsátották a gyülekezet rendelkezésére. Illesse köszönet érte őket, amiért befogadtak bennünket! A korábbi években havonta egyszer volt istentisztelet. 2019-ben úgy döntöttünk, hogy megduplázzuk ezeknek a számát, tehát legyen havonta két vasárnap is, amikor az emberek eljöhetnek, találkoznak a lelkésszel, Isten igéjét hallgathatják. Családlátogatást tartottunk. Öt presbiterünk van. Fontos számunkra, hogy a gyülekezetet iratmisszióval támogassuk: naptárakat, imaheti olvasókönyveket, kalendáriumokat, imádságos könyvet juttattunk a református gyülekezet tagjaihoz. Ezt úgy oldottuk meg, hogy lehetőleg mindenkihez jusson. Kicsi a gyülekezet, kicsi a közösség, de akkor legalább ilyen formán segítsük őket, hogy hozzáférjenek azokhoz a kiadványokhoz, amelyek a református identitásukban és hitükben segítik őket” – meséli a lelkipásztor.

A kis gyülekezeteknek is lehetnek nagy álmai

Terveik mindig is voltak. A nagy terv az volt, hogy legyen egy saját telkük, egy saját épületük. Már a korábbi években elkezdték felmérni azt, hogy mekkora kihívás elé állnak. Az kezdettől fogva látható volt, hogy 25 ember önmagában kevés ahhoz, hogy egy ilyen méretű beruházást meg tudjon valósítani. Ám olyan biztató példák álltak előttük, mint az erdődi református gyülekezetnek a története, vagy a túrterebeshegyi harminc lélek körüli közösségé, amelyik templomépítésbe kezdett. Ezek támasszák alá, hogy a kis gyülekezeteknek is lehetnek álmai, mert az Isten áldásával ez megvalósítható. A mezőteremi reformátusok első lépésként egy telket vásároltak. A közelmúltban egy kedvező ajánlatot kaptak. Háromezer euróért egy tizennégy áras üres telket sikerült vásárolniuk. A tulajdonos figyelembe vette, hogy az egyház részére kínálja fel ezt a telket, és a későbbi építkezéssel az egész település számára értéket teremtenek a reformátusok. A gyülekezet vezetősége gyűjtést kezdeményezett, amihez pozitívan álltak hozzá a nagykárolyi egyházmegye gyülekezetei is. Októberben hirdették meg az adománygyűjtést, és már a karácsony előtti héten meg is köthették az adásvételi szerződést. Az ünnepek után megkapták a telekkönyvi bejegyzést is. A telekre egy közösségi házat szeretnének építeni. Szándékosan nem templomot, vagy egy hivalkodó épületet, hanem a lehetőségekhez mérten egy mértéktartó, szerény, de a szakrális jellegét és a közösség felé nyitott jellegét szeretnék ennek az épületnek kihangsúlyozni. Ezt az épülettervet a Mezőteremi Magyar Megmaradás Házának nevezték el. Az ingatlan egy 145 négyzetméter alapterületű, egyszintes épület, amiben az imaterem mellett lenne konyha, ebédlő, két vendégszoba és fürdőszoba központi fűtéssel ellátva, terasz és egy kicsi harangtorony, ami a vallásos jellegét hangsúlyozza ki a közösségi háznak. Az istentiszteletek tartása és a vallásos rendezvények mellett szeretnének közösségi programoknak is helyet biztosítani. Előadásokat kívánnak szervezni, melyre vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül várnák az érdeklődőket. Az egész falu számára kívánnak egy hasznos intézményt létrehozni. „Akár nyelvtanfolyamokat is lehetne itt tartani vagy hangszeroktatást. Idősek klubját szervezni. Alkalmanként kihívni egy-egy orvost, életmód tanácsadót, aki előadást tarthat olyan témáról, ami az embereket érdekelheti. Egy olyan közösségi házat álmodtunk meg, ahová mindenki örömmel lép majd be, mert tudja, hogy ott emberileg kap valamit”– összegzi a közösségi ház funkcionális jellegét a tiszteletes.

Elkészült a tervrajz és egy előzetes költségvetésbecslés, ami arról szól, hogy az első kapavágástól a kulcsrakész állapotáig nagyjából 58 millió forintba kerülhet az építkezés. Igyekeznek rövidesen beszerezni az engedélyeket és azt követően pályázni fognak, hogy elindíthassák a projektet. Imádsággal állnak ehhez a kihíváshoz, azzal a hittel, hogyha mindeddig megsegítette őket az Úr, akkor a folytatás is jó kezekben van.

Visszakapott kegytárgy

A közösségnek nagyon sokat jelent, hogy karácsony előtt visszakapta azt az úrvacsorai tányért, amit eddig a gencsi egyházközségben őriztek, és amit 1759-ben adományozott Badda Gábor, Károlyi Sándor gróf egykori személyi titkára a mezőteremi református gyülekezetnek. „Az, hogy ez visszakerült biztató üzenet volt az ünnepekre, az ünnepek előtt. Igyekszünk méltó módon vigyázni rá, megbecsülni és használni az istentiszteleti alkalmainkon. Hálásak vagyunk a gencsi gyülekezet elöljáróinak ezért” – zárta gondolatait a lelkész.

Az alábbi listán látható települések reformátusai támogatták eddig a gyülekezetet. Több helyről ígértek és várnak további támogatást, így a lista csak bővülni fog. Számos magánszemély és a mezőteremi „Unirea” Társulás is támogatta adományával a nemes ügyet. A Magyar Ház terveit Bányai Ferenc mérnök készítette el.

Ön is támogathatja a Mezőteremi Magyar Megmaradás Háza építését az alábbi bankszámlaszámon:

PAROHIA REFORMATA TIREAM, CIF: 9867023

RO-44-BTRLRONCRT-0329-3709-01, BANCA TRANSILVANIA, CAREI

Sebestyén Elek Előd