Sárospatakra látogattak el a nagykárolyi egyházmegye presbiterei június 9-én, szombaton. Kirándulásuk során megnézték a nagymúltú Sárospataki Református Kollégiumot, a Rákóczi-várat, de a hazavezető úton nem maradt el a tokaji borkóstolás sem.

A Nagykárolyi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége presbiterképzést tartott az elmúlt időszakban Ákoson. Ezt a presbiterképzést koronázta meg a Sárospatakra tett kirándulás. A képzést a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatói tartották, és a képzés utolsó alkalmán fogalmazódott meg, hogy egy közösségépítő kirándulás során a presbiterek utazzanak el a Bodrog-parti városba. A presbiterek és lelkipásztorok meglátogatták a Református Kollégium udvarán álló múzeumot, a könyvtárat, majd a teológia dísztermében egy közös áhítatra gyűltek össze. Nt. Pásztor Gyula lelkipásztor a Róm 15,1-6 igeszakaszt olvasta fel. Csodálatosan vont párhuzamot az egyház nagy közössége és a kirándulók aznap létrejött kisebb közössége között. Ott van igazi közösség, ahol az erősebbek együtt hordozzák az erőtlenekkel az élet terheit. Az egymásra való odafigyelésre, az elesett embertársaink gondozására és segítség nyújtásra hívta fel a figyelmet. Az áhítatot követően a vendégeket köszöntötte D. Szabó Dániel, a Magyar Református Egyház Presbiteri Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Dr. Fodor Ferenc lelkipásztor mutatta be a kirándulóknak a nemrég felújított, impozáns református templomot. A teológia vezetőségének jóvoltából a vendégeket ebédre invitálták, majd a Rákóczi-vár és a Református Kollégium megnézése következett. Ez utóbbit, az intézmény bogdándi származású igazgatója, Nagy Baló Csaba mutatta be. Amint az kiderült, a kollégiumot az utóbbi évek során teljesen felújították. A tantermeket korszerűn felszerelték. Néhány nap múlva adják át az új sportcsarnokot, és folyamatban van a bentlakás renoválása is. A kiránduló kis csapat elismerően értékelte az oktatási intézményen végrehajtott fejlesztéseket, és büszkén nyugtázta, hogy a vidékünkről olyan karizmatikus személyek kerülnek ki, akik a világ más pontjain is kiválóan megállják a helyüket.

Annak ellenére, hogy sok minden megtekintésére került sor egy nap alatt, a különböző településekről származó presbitereknek lehetőségük volt egymást jobban megismerni, egymással beszélgetni. Miközben a kirándulás során a látókörük bővült, jó volt megtapasztalni, hogy a presbiteri tisztség nemcsak az egyházközség irányításából és a közmunkákból áll, hanem közös kirándulásokból, közös imádkozásból, és olyan csodálatos közös éneklésből, amilyennel a Rákóczi-vár lovagtermében a presbiterek együtt énekeltek Isten dicsőségére. Illesse köszönet ezúton is a kirándulás szervezőit és a kedves vendéglátókat a felejthetetlen élményért!

Sebestyén Elek Előd