Home Irány, Magyarcsaholy!

Irány, Magyarcsaholy!

Irány, Magyarcsaholy!

Ha valaki Budapest felől indul a Szilágyságnak, a hosszú alföldi út a tasnádi domboknál ér véget. Még az alföldi tájról nyúlik be egy kis darab a csaholyi dombok közé is.  Itt békés völgyet képezve, ölén hordozza az utolsó Szatmár megyei református falut: Magyarcsaholyt.

Még az Isten is jókedvében volt, mikor erre a csodás helyre küldte az első lakókat, akik az erdőirtással egyre több helyet foglaltak maguknak házaik felépítéséhez. Ahogy elhagyjuk Balázsházát, kanyargós út vezet a varázslatos és sok titkot magában hordozó településre. Alig hagyjuk el baloldalt az almást máris elénk tárul a völgyben, lassan a dombok oldalára húzódó falu. Magyarcsaholyt egy patakocska szeli át.

A múlt megőrzése

A falu elején az egyik jobb oldali utcában van a falu új temetője. Ide már könnyebb eljutni, mint a régi, a falu közepe táján, a dombok oldalán fekvő régi temető. Sok szorgalmas, becsületes református ember teste pihen itt. E fölött helyezkedik el az árván maradt izraelita temető, melynek héber feliratos sírjai hirdetik, hogy egykoron békés egyetértésben éltek itt mindenféle emberek. Ha a Baksán tovább megyünk, amely a falu három nagyobb utcája közül a legfelső, megérkezünk az ortodox temetőhöz. Ez is a domb oldalán fekszik a falu peremén. Ezek a sírkertek mind a falu nyugati oldalán helyezkednek el.  Térjünk vissza a falu elejére! Alig érkezünk be, baloldat máris kiemelkedik fehér kecses tornyával a református templom. A szájhagyomány szerint valamikor egy dombbal arrébb helyezkedett el a település, s egyszer amikor egy fiadzós koca elveszett a keresésére indultak. Bent az erdőben találtak rá egy elhagyatott, régi templomban. Így fedezték fel az emberek az épületet, s ennek a helyére építették a jelenlegi templomot. Bizonyára ennek a környékére épültek az első házak, de a falu lassan kúszott felfele a domb oldalán. Mára már szinte az egész völgyet beteríti. Sajnos, a házak egyre nagyobb része elhagyatottan áll.

Kultuszhelyek

A falu javarésze még csak a templom után következik. A központot egy négyágú elágazás jelöli. Itt helyezkedik el a polgármesteri hivatal és néhány üzlet. Ha innen indulunk Oláhcsaholy irányába, nem messze találjuk az iskolát, a nazarénus imaházat és kissé távolabb az ortodox templomot. Az itt élők lehetőségeikhez mérten mind igyekeznek rendben tartani saját kultuszhelyeiket. A lakosság többsége mindig is református vallású volt, részben az ő leszármazottaikból lettek az ortodoxok és a nazarénusok is. Római katolikusok alig egy páran vannak, nekik nincs sem templomuk, sem imaházuk. Ők házasságok révén kerültek be a faluba. Etnikai szempontból is nagyjából ilyen arányban tevődik össze a lakosság. A többség magyar, de vannak román, sváb és szlovák származásúak is. A magyar nyelvet mindenki beszéli, a románt viszont nem. Pedig minden szomszédos falu idegen nyelvet beszél. Egy román koszorú veszi körül a települést. A községhez tartozó Oláhcsaholy és Tasnádorbó mind román ajkú. Régen még éltek ott is magyarok. Néhány tíz református, katolikus és izraelita. Ma már alig. Egy néhány magyar kerül oda házasság révén, annak ellenére, hogy két-három évtizede még nem volt jellemző a keveredés. A tasnádorbóiakról úgy tartják, hogy székely származású románok. Az viszont hiteles, hogy soknak az erejében folyik magyar vér is. A másik szomszédos település Rácz, itt elrománosodott szerbek élnek, ahogy a település neve is elárulja. Balázsházán alig, Tasnádcsányon és Usztatón már kicsit többen használják a magyar nyelvet is. A dombokon át pedig visszatérhetünk a faluba, melyet mindkét irányból gyümölcsös és erdő ölel körül. Két gát is van a falu környékén. Az egyik Tasnádorbó irányában, a másik pedig Usztató irányában ez erdő tövében van. Vadkacsáknak és különböző víziállatoknak otthona ez a varázslatos szépségű tó. Ezen a festői szépségű tájon sem könnyű az élet. Az emberek jelentős része külföldön dolgozik, mások gyárakban dolgoznak  vagy éppen földművelésből próbálják magukat fenntartani.

Akik itt laknak talán nem is értékelik úgy e tájat, mint azok, akik csak képekről ismerik a természetet, soha nem szednek gyümölcsöt a fáról vagy látnak testközelből háziállatokat. Akik csendre, a természet közelségére vágynak, azoknak mindenképp érdemes ellátogatni ide.

Bejegyzés: Sebestyén

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük