Nőszövetségi imanap
2020. december 6.
Kárpát-medencei imanap
Tisztelt szolgatársak, gyülekezeteink tagjai! Minden évben december első vasárnapján megemlékezünk a 2005-ös anyaországi népszavazásra, amikoris külhoni magyarként nem kaphattunk magyar állampolgárságot. Ilyenkor össze szoktunk gyűlni együtt emlékezni és imádkozni nemzetünkért, vezetőinkért.
Idén erre sajnálatos módon nem kerülhet sor, sőt egyes gyülekezetekben, még az istentiszteleti együttlét sem lehetséges. Mi, a Nagykárolyi Református Nőszövetség elnöksége, mégis összeállítottunk egy imasort, melyeket, ha lehetőségetek van rá, olvassatok fel, úgy ahogy szoktunk, ha betegek vagytok, vagy nincs rá lehetőségetek, küldjétek el a gyülekezeti tagoknak, hogy otthon olvassák.
Cselekedjetek belátásotok és lehetőségeitek szerint, ahogy a legjobb nektek. Kívánunk nektek és gyülekezeteitek tagjainak áldott adventi készülődést!
TŐTŐS BEÁTA nőszövetségi elnök
Ige javaslat:
Ézsaiás 25, 6-10 – Az Úr letörli a könnyet minden arcról
vagy nőszövetséggel kapcsolatos ige:
Lukács ev. 1, 26-35 – Mária adventje
Istentisztelet után kérjetek meg egy-egy asszonyt, hogy olvassa fel ezeket az imádságokat:
Ima a fiatalokért, házasság előtt állókért és fiatal házasokért
Gondviselő Istenem! Áldalak és magasztallak téged azért a kegyelemért és szeretetért, amit napról-napra kiárasztasz teremtett világodra és benne az emberre. Igen Atyám, ebben a küzdelmekkel és kétségekkel teli helyzetben is, amit a világban tomboló járvány okoz, én hiszem, hogy érezni és tapasztalni lehet akár a nyomorúságok között is azt a sok-sok áldást és kegyelmet, amivel megajándékozol bennünket.
Imádságom által ma a fiatalokat, a jövő nemzedékét hozom eléd Uram. Azokat, akik házasság előtt állnak és azokat is, akik már a házasság kötelékében élnek. Nehéz ma fiatalnak lenni Istenem, mert olyan sok bizonytalanság veszi körül ezt a szárnyait bontogató nemzedéket. Sok minden próbálja meg nádszál hitüket és sok minden igyekszik letéríteni őket a Tőled rendelt útjukról. Add Atyám, hogy minden fiatal megérezze a Te gondviselő kegyelmedet és hagyatkozzon arra az élet legnagyobb kihívásaiban: a pályaválasztásban, párválasztásban, a házasság Tőled rendelt intézményének tiszta és őszinte megélésében. Te adj áldást a megkötendő házasságokra, azok számára pedig, akik már ebben a szövetségben élnek te adj kitartást és erőt, hogy hűek tudjanak maradni egymáshoz és ahhoz az eskühöz is, amit Te előtted egymásnak fogadtak. Hiszem Uram, hogy az egyik legnagyobb ajándékod az ember számára nem más, mint a házasság köteléke. Segíts, hogy ezt minél többen megtapasztalják és boldog, egymásnak elkötelezett emberekként ebben éljenek.
Légy oltalmunk Istenünk ebben a különösen nehéz időszakban, és add, hogy ez a megpróbáltatás ne falakat húzzon közénk, hanem táplálja bennünk a szeretetet, a felelősségtudatot és az önuralmat. Fiad nevében kérlek, hallgasd meg könyörgésemet. Ámen.
Bencze-Kádár Orsolya
Ima a betegekért, testi-lelki szenvedéseket hordozókért
„Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megsegíti a megsebzett lelkeket.” Zsoltárok 34, 19
Mennyei édes Atyám! Hálaadással magasztalom szent neved mérhetetlen szeretetedért és gondviselésedért. Köszönettel borulok le eléd eddigi életemért és családom minden tagjának életéért. Köszönöm megnem érdemelt áldásaidat és az egészséget, amit nap mint nap kirendeltél számunkra. Megóvtál engem és szeretteimet az egész világon terjedő koronavírus járvány betegségtől.
Viszont alázattal könyörgöm hozzád gondviselő Istenem, hogy Szentlelked által erősítsd és gyógyítsd meg azokat, akik elkapták ezt a betegséget, vagy bármilyen más betegséget hordoznak. Kérlek, hogy Te légy az ő gyógyító orvosuk, hiszen a te oltalmazó karjaidban van reménységük. Adj erőt és kitartást azoknak, akik a betegségeket özvegyen, egyedülállóan kell, hogy hordozzák. Te fogd kezüket és lelked által adj nekik benned való szüntelen bizakodást a gyógyulás reménysége felé. Mennyei édes Atyám, sokszor megtörve vesszük tudomásul, hogy önmagunk ereje által semmire sem vagyunk képesek. Csakis a te kegyelmed és irgalmad által juthatunk el testi és lelki gyógyulásra egyaránt. Kérlek, hogy adj nekünk Benned való rendíthetetlen hitet, hogy bármilyen élethelyzet és körülmény között csakis rád emeljük tekintetünket és tőled várjuk a segítséget és a felépülést. Adj gyógyulást a beteg sebekre és vigaszt a megtört szíveknek.
Szent igédbe és hatalmas kezedbe kapaszkodva kérlek, hogy ne a mi érdemeinkért, hanem a drága Jézus Krisztus érdeméért oltalmazd életünket és tarts meg bennünket.
„Semmi miatt ne aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Filippi 4, 6
Szabó Ildikó vallástanár
Ének: 487:1-2, Ó, terjeszd ki Jézusom
Ima a magyar iskolák megmaradásáért
Áldott Istenem, mennyei jó Atyám! Örömteli szívvel áldalak és dicsőítelek Téged, amiért anyanyelvemen tanulhattam, népem nyelvén taníthatok és imádkozhatok hozzád minden alkalommal. Nagy kegyelem és hatalmas ajándék népem és kisebbségben élő testvéreim számára, hogy vannak magyar iskoláink.
Fájdalommal gondolok azokra az időkre, amikor egyik napról a másikra megszüntették a hajdani nagy és neves iskoláinkat. Mégis öröm van most a szívemben, hogy akaratod szerint ismét lehetőség van tanulni és bölcsességet szerezni magyarul.
Köszönöm neked Istenem a gyermekeinket, akik életükkel, szorgalmukkal, hitükkel és reménységükkel tesznek bizonyságot arról, hogy a te kezedben van a megmaradásunk.
Adj erőt és hitet a gyermeket, gyermekeket nevelő szülőknek, hogy úgy tudják az életre felkészíteni övéiket, hogy majd ők is átérezzék a közösségi ügyek fontosságát, tettekben és cselekedetekben.
Tartsd meg Uram a nevelőket, oktatókat, intézményvezetőket, hogy reménységgel és örömmel tudjanak szolgálni és a nehéz időkben helytállni. Legyen áldó kegyelmed a felekezeti oktatáson Uram, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak sok elkötelezett tanítványa lehessen a mában is. Épüljön és gyarapodjon a te országod közöttünk és bennünk.
Köszönöm, hogy Jézus Krisztus érdeméért meghallgatsz. Ámen
Tatár Ágnes
Ima a lelki vezetőkért
“Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Zsid.13,7
Felséges Istenünk! Áldunk és magasztalunk azért, hogy Te vagy mennynek és földnek teremtője és Te vagy az, aki minden hatalmasság fölött uralkodsz. Köszönjük, hogy gondviselésedet érezhetjük a testi szükségleteinken túl abban is, hogy a mi lelkeinket is gondozod. Magasztalunk azért, hogy a lelkünk épülésére és a Te éltető igéd meghallására munkatársakat, lelki vezetőket hívsz el.
Hálát adunk azokért a lelkipásztorokért, a hitoktatókért, lelki gondozókért és mindazon személyekért, akik azon fáradoznak, hogy az evangélium üzenetét minél többen meghallják.
Kérünk, hogy áld meg az ő életüket, munkájukat. Adj nekik nyitott lelket és nyitott szívet, hogy hallják a te szavadat, akaratodat, és elég hitet és bölcsességet ahhoz, hogy ők valóban a tanításban, intésben, vezetésben járjanak előttünk.
Segítsd őket, hogy hűségesen tudjanak szolgálni téged az által, hogy a rájuk bízott lelkeket pásztorolják. Áldd meg az ő családjukat, gyülekezeteiket, szolgálati helyeiket, hogy ott ahol munkálkodnak, a Te dicsőséged ragyogjon fel. Ámen
Csürös Orsolya
Ének: 273: 1,4,7 Mi kegyes Atyánk
Ima az elszármazottakért, távolban élő családtagokért
Áldott Istenünk, mennyei kegyelmes Atyánk a Jézus Krisztusban! Amikor az elszármazottakért, a távolban élő családtagokért fohászkodunk tehozzád, az a reménység éltet bennünket irányukban, amit a 139-es zsoltár ekképpen fejez ki néhány versében: „Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék, ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem”. Olyan világot élünk, amelyben, szinte minden családban van kikért fohászkodni, akik messzi kerültek az otthontól, a szülői háztól. Elsősorban a hajdanvolt gyermekekből felnőtt ifjakká lett szeretteinkre gondolunk, kiket az élet, a munkahely, távolra sodort az otthon melegétől, szülőktől, nagyszülőktől, testvérektől. Tudjuk Atyánk, hogy nehéz mindenki számára megszokni egy idegen világot, nyelvet, környezetet. Azért fohászkodunk Istenünk tehozzád, add, hogy idegenbe szakadt embertársaink be tudjanak illeszkedni abba a környezetbe ahova kegyelmed által eljutottak, igazi hasznos tagjaivá lévén az őket befogadó országnak, közösségnek. Ebben a mai, járványtól megfélemlített, lezárt világban, sem mi, itthon lévők, sem távolban élő családtagjaink nem találkozhatunk egymással személyesen. Az internet jóvoltán kívül, az imádság számunkra az igazi reménység, lehetőség, ami összeköt bennünket szeretteinkkel és teveled. Hisszük, hogy a szülőföld iránti szeretet soha ki nem hűl szívükből, ugyanakkor bízunk abban is, hogy a messzi távolba is elvitték az atyai háznál nyert hitet, tanítást, emberséget. Atyánk arra kérünk, őrizd meg szeretteinket a messzi távolban minden bajtól, szenvedéstől, próbatételtől. Add, hogy ahol élnek, ott is megtalálják a te hajlékodat, és amikor csak lehetőség nyílik számukra, téged keressenek hálaadó szívvel, az ottani gyülekezet közösségében. Kérünk Istenünk, légy úrrá e járvány felett, add, hogy mihamarabb szabadon, minden félelem nélkül, ismét találkozhassunk az elszármazottakkal, a távolban élőkkel.
A viszontlátás öröméig is abban a reménységben élünk, amit egyik hitvalló énekünk ekképpen juttat kifejezésre: Kegyelmes Atyánk! Népek közé szórva, Tebenned bíztunk eleitől fogva. Add, éljünk egymásért és senki ellen. Bárhol e földön, de Isten közelben! Kérünk Istenünk, hallgassál meg bennünket az elszármazottakért, a távolban élő családtagokért mondott könyörgésünkben, szent Fiad, az Úr Jézus Krisztus érdeméért. ÁMEN
Fülöp Zsófia vallástanárnő
Ének: 285:8 Ti is távol s közelben…
Ima a magyar családokért
Mindeneknek Atyja! Magyar nemzetünk családjait visszük most eléd és értük könyörgünk. Köszönjük, hogy a nehéz történelmi viharok ellenére is megtartottad és megáldottad szent kötelékeddel a családokat. Köszönjük neked, hogy családban élhetünk!
Őrizd meg családunk minden tagját: kicsiket és nagyokat egyaránt!
Az idősekre is legyen különösen gondod, Urunk, ebben a járvány sújtotta világban, hiszen ők jelentik családfánk gyökereit, múltunkat…
Áldd meg az édesapákat és az édesanyákat, hogy egyetértésben, keresztyén hitben és szeretetben, példaadással neveljék gyermekeiket és megtanítsák nekik a Te igaz utadon való járást, hogy tovább adhassák magyar hagyományainkat, értékeinket, anyanyelvünket!
Áldd meg a családi otthonokat! Adj családjainknak békességet, hogy tudjuk gyakorolni az egymás iránti türelmet, alázatot és szeretetet, hogy a nehézségek, megpróbáltatások ellenére is tartsunk ki és maradjunk meg a család közösségében..
Add, hogy gyermekeink, fiataljaink mindig támaszt találjanak és kapjanak a családban.
Segítsd a házasságra, családalapításra készülő fiatalokat, hogy merjék vállalni egymással is a közös terheket, és tedd gyümölcsözővé gyermekáldással életüket.
Tartsd egyben a gondokkal küzdő, széthulló családokat is. Terjeszd ki gondoskodó kezed és add meg a „mindennapi kenyerüket” az anyagi nehézségben lévő, nélkülöző családoknak is. Eléd visszük azokat is, akik elveszítették családtagjaikat: vigasztald az özvegyeket, árvákat!
Áldd meg magyar nemzetünk minden családját, bárhol is élnek a világban, a Te jóságos kegyelmed tartsa meg őket. Ámen.
Tolnay Adrien
Ima a nemzetért, nemzet egységéért
Mennyei Atyánk!
Köszönjük neked, hogy a népek sorában, a történelem viharaiban megtartottad a mi magyar nemzetünket. Köszönjük, hogy népünknek is Atyja vagy. Azért imádkozunk hozzád, mert nagyon sok felől akarják feldarabolni a nemzetünk egységét.
A nagyhatalmak határokkal szabdalták szét a nemzet testet, de most a lelki egységért imádkozunk. Fohászkodunk azokért, akik idegeneknek szolgálnak, és nem tartják fontosnak nemzetünket, hogy jobb belátásra jussanak és találják meg azokat az értékeket, amelyek nemzeti lelki kincsink. Imádkozunk azokért is, akik haszonszerzésből újra és újra éket vernek magyar és magyar közé.
Segíts, Urunk, hogy az ideológiák ne szabdaljanak szét bennünket, hogy lássuk meg keresztyén értékeinket és ősi magyar lelki kincseinket, amelyek összekötnek bennünket, Kárpát-medencében élő maroknyi magyarságot.
Karácsonyhoz közeledve, szabadításodra várunk, Urunk, lelki felszabadulásra, amikor testvére lesz minden magyar ember egymásnak összegyűlve Krisztus zászlaja alá.
Adj nekünk áldott adventi készülődést, és szeretetteljes karácsonyi ünnepet! Jézus érdeméért, hallgasd meg imánkat. Ámen
Tőtős Beáta
Ének: 334, 1-3 Hatalmas Isten, népek közé szórva
Versajánlat:
Vargha Gyuláné: Imádság
Ó, hála neked, jó Atyám,
Hogy engem úgy szeretsz,
Gondot viselsz mindig reám
S ösvényeden vezetsz.
Taníts, nevelj, hogy Téged
Jobban szeresselek,
Hogy ezt a földi életet
Leélhessem Veled.
Híven követve Jézusom’,
Lelkem hű pásztorát,
Ő jár elöl a jó úton,
Ő visz a mennybe át.
Békefi Pál: Imádságom
Hogyha engem az Úr Jézus
az ölébe venne,
legjobb dolgom a világon
tudom, nekem lenne.
Szent szívének közelében
volna puha fészkem,
semmiféle veszedelem
nem árthatna nékem.
Nem félnék én, ha a sátán
reám törne hévvel,
mert megvédne az Úr Jézus
hatalmas kezével.
Meghajtom hát a fejemet
imádságra, csendbe’,
kedves Jézus arra kérlek
vegyél az öledbe.
Trianon emlékév lévén, íme egy előadás, amelyet fel lehet olvasni:
1920. június 4 – TRIANON
„Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket.” (Jób 12,23)
Az 1920-as év, 1526-hoz hasonló törésvonal a magyar nemzet történetében. 1920. június 4-én írták alá Trianonban az országot megcsonkító, I. világháborút lezáró békeszerződést. A magyar nemzet egyharmada és Magyarország területének kétharmada került idegen fennhatóság alá.
Ez a tragikus esemény, mégis egy megújulás kezdetét hordozta magában. Nagypéntek nélkül nincs feltámadás. Isten kegyelméből a magyar nemzet, minden halálosnak tűnő csapás ellenére, megmaradt és a két világháború között növekedésnek és virágzásnak indult. A magyaron kívül alig van olyan régi nemzet, mely hasonló tragédiát túlélt vagy akárcsak átélt volna. A lengyel nép életében volt hasonló, kiknek hazáját szintén többször feldarabolták a területfoglaló szomszédjaik.
A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá, a Párizs melletti Versailles-i Nagy-Trianon kastély, 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. A szerződésben a győztes felek kijelentették, hogy Magyarország felelős a háború kirobbantásáért és a háborúban a győztes államoknak okozott károkért és ezért jóvátételt kell fizetnie. Ezt a hazug állítást Edvard Beneš cseh politikus így fogalmazta meg: „A világháborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.” Ez a hazug állítás közvélekedésként elterjedt a nyugati országokban és senkit nem érdekelt az igazság, nevezetesen az, hogy egyedül a magyar miniszterelnök Tisza István ellenezte a háborút és csakis osztrák és német nyomásra kellett annak megindításába beleegyeznie.
A békediktátum a Magyar Királyság új határainak megállapítása mellett 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. A Kárpátok bércei által körülölelt Magyar Királyság földrajzilag a világ legegységesebb országa volt. Az ezeréves határokat az Úristen jelölte ki, nem véletlenül állták azok egy ezredév viharait és a soha meg nem szűnő támadásokat. Ezeket a természetes határokat még az amerikaiak is elismerték. Archibald Cery Coolidge, az Egyesült Államok Külügyminisztériumi tanácsosának jelentésében, amelyet a Párizsban tartózkodó Wilson amerikai elnöknek küldött, leírja, hogy: „A Magyar Királyság, bármely európai államnál tökéletesebb földrajzi és gazdasági egységet alkot. A magyar állam a Közép-Duna és mellékfolyók és az ezeket övező dombok és hegyek medencéjében fekszik. Északon, Keleten, Délen, a határokat az erdős Kárpátok és az Erdélyi hegyek határozzák meg. Ezek Horvátország és Szlavónia elvesztése előtt Délen is kitűnőek voltak. A termékeny sík vidéket hegyvidék övezi. Minden folyója a Dunába ömlik. Ez a mellékfolyóinak központi érrendszere. Ez a nagy közös folyórendszer egységes közigazgatást igényel. A Duna és mellékfolyói vízellátása hirtelen nő és süllyed. Amire szükség van, az egy víztároló rendszer létesítése. Azonban a létesítéshez központi kormányzat szükséges.”
A szerződést nem írta alá az Amerikai Egyesült Államok, de Oroszország sem. A magyar delegáció gróf Apponyi Albert vezetésével próbálta védeni a Magyar Királyság területi egységét, de az ellenfelek kapzsisága nem engedte ezt. Nemcsak etnikailag nemzetiségi területeket csatoltak el, hanem mélyen belevágtak az új határok a magyar nemzet testébe. Így került idegen uralom alá a színmagyar Csallóköz, Felvidék déli része, Kárpátalja magyar többségű déli része, a színmagyar Székelyföld, Érmellék, az akkor még 90%-ben magyar lakosságú Nagyvárad, a magyar többségű Kalotaszeg vagy éppen a Délvidék északi része. Ezek a területek szinte mai napig is magyar többségű területek. Ebből is látható, hogy pont a sokat hangoztatott nemzeti önrendelkezés jogát nem vettek figyelembe, amikor az a magyarságnak kedvezett volna.
A békeszerződés eredményeképpen a 325 ezer km² összterületű Magyar Királyság területének ⅔-át elvesztette (93 ezer km²-re csökkent), lakosságának pedig több mint a felét vesztette el. 1910-ben még 20 millió fős ország lakossága 8 millió főre esett vissza. A régi Magyarország területén a magyar lakosság számaránya 54 % volt, ezzel indokolták, hogy igazságtalan a nemzetiségekre nézve, a magyar uralom. Viszont a Romániához csatolt Erdély és a Partium, valamint a Bánság keleti részén a románság számaránya szintén 54 %. De ez már „jogos” volt a győztesek szerint (kövér példa a kettős mércére…) Összesen 104 ezer km² került Romániához, a Magyar Királyság 32 %-a, ez több, mint ami megmaradt Magyarországnak…
Északon a rutének és magyarok által lakott Kárpátalja, a szlovákok és magyarok
lakta Felvidék, a szinte csak
magyarok lakta Csallóköz
Csehszlovákiához került: 62 ezer km² a Magyar Királyság 19%.
Délen az
újonnan alakult délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett
Magyarországból a Szerémség, Drávaköz,
Bácska és a Bánság nyugati
része, valamint a Muraköz és a Muravidék, összesen 62 ezer km2, a Magyar Királyság 20 %-a.
Valamint az egész Horvát-Szlavón-Dalmátország,
mely 42 ezer km2, a Magyar Királyság 13
%-a.
Nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol később az új területekből (4 ezer km2) Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján.
A Magyar kikötőt, Fiume városát, mely az Adriai-tenger partján feküdt Olaszországhoz csatolták.
Az észak-erdélyi magyar városok (Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, a 70-es, 80-as években vesztették el magyar többségüket, amikor az iparosítás miatt jelentős betelepítéseket végzett a kommunista hatalom. Ezeknek a valaha virágzó magyar kultúrvárosoknak az elvesztése, nagy érvágást jelentett a magyar nemzetnek. A felvidéki Pozsony 1536 és 1783 között volt a Magyar Királyság fővárosa, itt összesen 11 magyar uralkodót és 8 magyar királynét koronáztak meg, valamint itt tartották a legtöbb magyar országgyűlést. Elveszett északon Losonc, Kassa, Ungvár és Munkács. Délen elveszett Eszék és Szabadka, keleten elveszett Arany János szülőhelye Nagyszalonta, Mátyás király szülőhelye: Kolozsvár, Károli Gáspár szülőhelye: Nagykároly, Ady Endre szülőhelye: Érmindszent, Kölcsey Ferenc szülőhelye: Sződemeter, Kazinczy Ferenc szülőhelye: Érsemjén, Bartók Béla szülőhelye: Nagyszentmiklós, Wass Albert szülőhelye: Válaszút, Áprily Lajos szülőhelye: Brassó, vagy a szomorú emlékű Arad, a híres, 1622-ben alapított, református kollégiumával: Nagyenyed, sorolhatnánk tovább. A veszteség a magyarság lelkében hagyott mély, máig alig gyógyuló sebet…
Ezek mellett óriási anyagi veszteség az erdélyi és felvidéki aranybányák, ezüstbányák, valamint szén- és ércbányák és az erdők nagyrészének elvesztése. Fontos vasutakat csatoltak el. A Nagyvárad-Szatmárnémeti határsáv, bár magyar többségű, de a vasúti összeköttetés miatt a győztesek elvettek ezt is. Megszűnt a nemesérc‑ és sókitermelés, elveszett évi 3, 5 t arany, 12 t ezüst, 10,5 ezer tonna réz, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Elcsatolták a jelentős kohászati és iparvidékeket. A megmaradt gazdasági struktúra aránytalanná vált, nagyrészt a mezőgazdaság maradt, de a fejlődés ebben is megtört. Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek, ami az ország közlekedésére gyakorolt szinte végzetes hatást. Mindemellett még jóvátételt is kellett a magyar nemzetnek fizetnie a győztes hatalmaknak.
Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát‑medencét hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, amelynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a mai napig a környező országoktól vált függővé. A korábbi természetes védelem, a Kárpátok hegyvonulata helyett az új határok katonailag védhetetlenné váltak.
Fontos megemlíteni: 1920. június 4, az a nap, amelyen a világ lelkiismeretének legfeketébb foltja: Csonka-Magyarország Trianonban megszületett. Ekkor született Csehszlovákia, mely 1993-ban kettészakadt, ekkor született Jugoszlávia, mely 1991-ben részeire hullott. De mi, Isten kegyelméből megmaradtunk. A Magyar Igazságért és Életért kell imádkoznunk szüntelenül. Ha a magyar nemzet Krisztus útját választja, megtér bűneiből és elhagyja a széthúzás, önmarcangolás, valamint a kishitűség bűneit és együtt haladva építi a keresztyén magyar nemzeti jövőt, mely egy jobb kort hozhat el a magyarok és minden Kárpát-medencében élő nép számára. Ha ezt erősen megfogadjuk és be is váltjuk, akkor ez az egy szó: Emlékezzünk többet elmond, mint minden ékesen szóló beszéd.
»Bárcsak megáldanál engem s kiterjesztenéd határaimat s velem lenne kezed s nem engednéd, hogy elnyomjon a baj!« (1Krón 4,10)
Uri Imre lelkipásztor
Érendréd
A Kárpátaljai Református Egyház Nőszövetsége álatl összeállított imanapi anyag az alábbi linkre klikkelve érhető el: http://refua.tirek.hu
Hozzászólás