„Nem tudtuk, hogy mibe vágunk bele, akkor amikor megálmodtuk az épületet” – mondta el Geréb Miklós lelkipásztor a Magyar Megmaradás Házáról. Ez egy 180 négyzetméter területű földszintes épület, amiben az imaterem mellett két vendégszoba, fürdő, konyha és ebédlő is lesz. Szerény, puritán külsejű épületnek tervezték meg.

„Egy olyan településen, ahol a reformátusok kisebbségben vannak, mi nem pusztán csak egy olyan hajlékot szerettünk volna megálmodni, ami az istentiszteletű célokat elégíti ki, hanem olyat, amiben minél szélesebb körű programokat, rendezvényeket lehet megszervezni” – mesélte a tiszteletes. Multifunkcionálisnak képzelték el a közösségi házat, amelyben vendégek elszállásolásától kezdve, fiatalok és idősek számára szóló különböző nappali klubokig van lehetőség, ugyanakkor néptánc-oktatásra vagy akár tanfolyamok lebonyolítására is. Szeretnék, ha ez egy olyan épület lenne, ami beivódik a közösség életébe és gazdagítja az egész községet, függetlenül attól, hogy ki milyen felekezetű vagy nemzetiségű.

A Jóisten gondviselése által sikerült rövid időn belül közadakozásból és a nagykárolyi egyházmegye gyülekezeteinek az összefogásával megvásárolni egy telket. Most már megvan a telek, megvannak az engedélyek, a bukaresti vallásügyi államtitkárságától is kaptak 50000 lejt. A lelkipásztor bevallotta: senki nem számolt vele, hogy ekkora mértékű drágulás fog bekövetkezni az építőiparban, a legújabb számítások szerint az egész épület kb. 720000 lejbe fog kerülni.

Ez jócskán meghaladja a maroknyi gyülekezet erejét. Ugyanakkor hálásak az olyan nagylelkű felajánlásoknak, mint amilyen a Nagykároly-Kertvárosi Református Egyházközség gesztusa, akik a nemrég zajlott imahét keretében egy perselyes gyűjtéssel 2000 lejt ajánlottak fel az építkezés támogatására. „Kétségtelenül a bajban ismerszik meg a barát, és jó érzés, hogy az előre nem látható gondok mellett gondviselésszerűen gyűlnek a támogatók is. Mindenképp példaértékű Tolnay István esperes úr és a Kertváros hozzáállása” – összegezte Geréb tiszteletes.