A Berettyószéplaki Református Egyházközség lelkipásztora és főgondnoka az elmúlt év decemberében Temesváron vehette át a méltán megérdemelt Pro Ecclesia díjat. A település nem hiába viseli nevében a “szép” jelzőt, hiszen csodálatos környezetben helyezkedik el, és a református egyházközség is mindenféle szempontból Érmellék egyik ékessége. Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek az egyházközségben. Ezekről kérdeztük Bede Ferenc lelkipásztort.

 – Kérlek, néhány mondatban mutasd be a berettyószéplaki egyházközséget!

 – A berettyószéplaki gyülekezet egy 850 lelkes közösség. Az érmelléki egyházmegyének egyik közepes gyülekezete. Istennek hála templomba járó emberek lakják a települést. Ez valószínűleg annak is tulajdonítható, hogy nagyon közel van a Szilágyság. Annak idején, amikor ipartelepüléssé vált és megkezdődött a kőolaj kitermelés, akkor a szomszédos szilágysági falvakból sokan ide költöztek a munkahely miatt. A vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteken kívül rendszeresen tartunk ifjúsági bibliaórákat, és a téli időszakban gyülekezeti bibliaórákat is. Ezenkívül a gyülekezeti vallásórát is heti rendszerességgel megtartjuk. Az iskolában két vallástanárnő végzi a hitoktatást. A kátéoktatás is szépen működik. Az idén először fordult elő az egyházközség életében, hogy elmaradt a konfirmálás gyermekhiány miatt. Az ifjúság számára különböző programokat szervezünk. Kijelenthetjük azt, hogy templomba járó közösségről van szó. Egy átlag vasárnapi istentiszteleten a gyülekezet 20%-a van jelen. A délutáni istentiszteleteken sajnos már csak 30-40 személy vesz részt.

– A gyülekezet egyik gyöngyszeme az énekkar…

– Igen, az énekkar már működött az elődöm idejében is. Foglalkozott velük, aztán szünetelt a tevékenységük. Mi 2006-ban kerültünk ide, s ezt követőn egy évre szerveztük újjá a kórust. Egy vegyes énekkarról van szó, melynek létszáma 23-25 személy között mozog. Nagyon ügyes énekkarunk van. A gyülekezetben is minden évben több alkalommal szolgálnak, és ezen kívül az egyházmegyei kórustalálkozókon rendszeresen ott vagyunk. Sőt, már több alkalommal is mi voltunk a gazdái a kórustalálkozónak.

– Egyházközségetek egyik sajátossága, hogy rendszeresen megszervezitek a Széplakok találkozóját. Miből áll ez, és kik szoktak ilyenkor találkozni?

– Ezelőtt 20 évvel Uszkay Huba indította el a Széplakok találkozóját. Ő térképezte fel, hogy itt Erdélyben és Magyarországon hol vannak Széplalok. Ő volt az, aki legelőször megszervezte a találkozót. Azóta csak egy év maradt ki, minden más évben meg volt szervezve. Az idén tartjuk így a tizenkilencediket, aminek mi leszünk a házigazdái augusztus második hétvégéjén. Mindig ebben az időpontban szokott lenni. Ez egy 3 napos rendezvény. Péntek este érkeznek a vendégek Fertőszéplakról és Dedrádszéplakról. Egy ideig Küküllőszéplak is részt vett, de már nem jönnek. Ezen kívül Visnyeszéplakról is volt több évben küldöttség. Képviseltették magukat, de már tavaly, tavalyelőtt ők sem jöttek. Péntek délután érkeznek a vendégek. Családoknál vannak elszállásolva. Elmennek a családokhoz, majd mindenki visszajön a kultúrotthonba egy közös vacsorára. Ez a vacsora mulatsággal van egybekötve, mindig van zenész. A szombati nap az mindig kirándulással telik. Reggel indulunk. Mindig megpróbálunk különböző helyekre elmenni. Idén Feketeerdőre terveztük a kirándulást. Ott lesz egy közös ebéd, s amikor onnan visszajövünk este, akkor megint a péntekihez hasonló közös vacsorára kerül sor. Vasárnap délelőtt van az ünnepi istentisztelet 10,45-től, melynek keretén belül van minden egyes Széplaknak műsora.  Ilyenkor a vendéglelkész szokott szolgálni. Reméljük, hogy még sokáig fog ez a találkozó működni. Vannak Széplakok, amelyek megtudnák szervezni, de mégsem teszik.

– Kevés olyan egyházközség van, ahol annyi fejlesztés valósult meg néhány év alatt, mint Berettyószéplakon. Mikor és hogyan kezdődtek ezek a munkálatok?

– 2007 telén egy nagy szélvihar volt, s akkor a toronydísz leesett. Ott találtuk meg egy reggelre a templomkertben. Tavasszal azt mindenképp vissza kellett tegyük a helyére, és így újra is festettük azt. Megjavítottuk a lemezét a toronynak, s minden más munkálatot, amit kellett, elvégeztünk. Ezen kívül szintén 2007-ben fogtunk hozzá a régi parókia teljes felújításához. Kívül-belül lekerült a régi vakolás és újra is pucoltuk. A konyhát és fürdőszobát is felújítottuk, új padlót kapott az épület.

Az új parókia fel volt építve. Kívülről be volt pucolva, le volt simítva, de nem volt színezve.  Színeztük kívülről az épületet, és a talapzatot terméskővel burkoltuk be. A nyílászárókat is ki kellett cserélnünk az alsó szinten. A régi leányiskola épületén is végeztünk munkálatokat. Az is fel van szerelve. A konyhában tűzhely van. Van egy nagyobb terem, ahol kisebb-nagyobb rendezvényeket lehet tartani. Azt is felújítottuk és újra csempéztük az egészet. A parókia környezetében található minden épületet felújítottunk. Sikerült a nagy temetőkertben  egy új, korszerű ravatalozót építeni. Ezt is majdnem telesen saját erőből tudtuk kivitelezni, s érkezett támogatás a Bihar Megyei Tanács részéről is.  Az új parókián pedig a fürdőszobát is fel kellett újítani, s emellett a régi teraszt beépítettük, így két szobát alakítottunk ki. Új teraszt hoztunk létre, ami alatt egy garázs kapott helyet. A legnagyobb munkálat a templom külső-belső felújítása volt és a templomkertnek az újraparkosítása. Sajnos, eléggé repedezik a templom fala, aminek nem tudjuk a pontos okát. Egyes szakemberek azt mondják, hogy a kőolaj kitermelés miatt mozog a talaj és repedeznek az épületek. Vannak, akik viszont azt mondják, hogy mivel hét nagy hatalmas gesztenyefa volt a templom mellett, s ezenkívül hatalmas vörösfenyők a templomudvaron, hogy amikor egy-egy vihar megmozgatta ezeket a nagy fákat, az az épület statikai állapotát folyamatosan  gyengíthette. Ezeknek a körülményeknek az ismeretében a falrepedési problémát nem sikerült kiküszöbölnünk.

Összegezve elmondhatom, hogy az elmúlt években Isten segedelmével és a hívek szorgalmas hozzáállásával sikerült a régi parókiát teljes mértékben felújítani (ez ma gyülekezeti házkánt szolgál); az új parókiát bővíteni, kívülről színezni, a nyílászárókat kicserélni; ravatalozót építeni; új garázst építeni és a melléképületeket felújítani; új kerítést készíteni a parókia és a templom köré; a templomkertet ízlésesen parkosítani és emlékfalat építeni a templomkertbe.

]