Home Eltemették az utolsó reformátust

Eltemették az utolsó reformátust

Eltemették az utolsó reformátust

GDSzombaton kísérték utolsó útjára Érhatvanban Gáll Dezsőt. Ő volt az egyetlen református ember a településen. Tíz évvel ezelőtt még hárman vallották magukat kálvinistának az ortodox többségű faluban. A reformátusok jelenlétét immár csak a  két évvel ezelőtt szépen felújított templom és a temető magyar feliratú fejfái hirdetik az utókornak.

„Virágzó, életerős egyház volt az érhatvani a XVII. század utolsó negyedéig. Ettől kezdve folyton gyengült a török és tatár támadások miatt. E nép és a templom pusztulását tetőzte a sikertelen lengyel hadjárat miatt ránk tört tatárdúlás. A Rákóczi-féle  szabadságharc  után a falu elvesztette templomát és református többségét.  Sváb és román betelepítés történt.  Református egyháza a XVIII. század közepén még önálló volt, aztán a szomszédos Érszodoró filiája lett. 1833-ban még csak fatemplomuk volt, akkor építették a jelenlegi templomot az akkor még körülbelül  150 lelket számláló közösségnek.

1988-ban a maroknyi gyülekezet templomát feltörték és felgyújtották, elpusztítva ezáltal a berendezését és a levéltárát. Ez az oka annak, hogy olyan kevés adat áll rendelkezésünkre az érhatvani gyülekezetről. A megrongált templomot 1994-ben a Tasnádszántói Református Egyházközség lelkes híveinek támogatásával, valamint a tasnádszántói CIT cég anyagi segítségével teljes egészében renoválták az akkor még 8 lelket számláló gyülekezet számára. A javítási munkálatokat 1998-ban fejezték be, és azóta minden esztendőben megtartják a „szórvány-vasárnapnak” elnevezett ünnepi istentiszteletet” – írja Nagy Róbert lelkipásztor az egyházközség monográfiájában.

DSC_0264

A templomon legutóbb 2015-ben végeztek átfogó felújítási munkálatot. A renoválás fő mozgató ereje Lukács Sándor volt, aki évek óta szívén viseli a Tasnádszántó környéki elöregedő templomok sorsát. A felújítás fő anyagi támogatója Moldovan Cristian tasnádi vállalkozó volt. Ugyanakkor kiemelkedő segítséggel támogatta az ügyet: Czier Tibor, Deák Gyula, Pop Gheorghe, Mogyorósi Erzsébet, a tasnádszántói presbitérium, Érkávás Helyi Tanácsa, és számos római katolikus és ortodox vallású segítőkész ember.

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében nem az érhatvani református templom az első, amelyik hívek nélkül maradt. Az üresen maradt templomok sorában a csomaközit és a krasznacégényit követi.

Bejegyzés: Sebestyén

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük