Nyárádszereda után egy óriási dombon átkelve érkezünk meg Rigmányba. Az erdőkkel körülvett  falu egy ismeretlennek alig ha mond annál többet, mint hogy varázslatos környezetben helyezkedik el. A környékbeliek azonban tudják, hogy azon egyetlen romániai (de talán a világon sincs párja) település, amelyikben minden családnak el van készítve a családfája. A faluban egyetlen templom van: a református. Más felekezetek nincsenek. Buksa Ferenc lelkész pásztorolja az egész falut. Tőle tudom meg, hogy évekkel ezelőtt -amikor az első gyermeküket várták- hozzáfogott a családfája elkészítéséhez. Akkor talán még ő sem gondolta, hogy a családfakutatás milyen fontos helyet kap majd az életében. Azóta nemcsak a saját családfáját, hanem az egész gyülekezetét is elkészítette. Sőt, már mások is a segítségét kérték/kérik. A kutatások során nemcsak a nevek és dátumok kerülnek elő. Sok ismeretlen információ kiderül az ősökről. Megtudhatjuk azt, hogy évszázadokkal ezelőtt milyen társadalmi rangsorban helyezkedett el, milyen vallású, vagy épp milyen nemzetiségű volt egy-egy felmenőnk. A saját őseink múltját kutatva pedig hiteles ismereteket szerzünk szülőföldünk történetéről is. Nyitott könyvként tárulnak elénk, hogy melyik évszázadban milyen más etnikumokkal keveredtek őseink. Az is, hogy milyen viszontagságokon mentek keresztül. A kutatások során számtalan család származása került a lelkész látókörébe. Bármilyen hihetetlen, a dokumentumok azt bizonyítják, hogy mi, erdélyiek vérrokonságban vagyunk. Ahogy egymással beszélgetünk régi történetek hangzanak el. A lelkipásztor többek között mesél arról, hogy hogyan érintette a lakosságot a tatárjárás. Nőket és férfiakat vittek el fogságba. Az emberek az erdőkben rejtőzködtek el, rejtették el gabonatermésüket vagy éppen nemesi oklevelüket. Sok érdekes történet hangzik el. Közben végignézzük a gyülekezeti teremben elhelyezett helybeliek családfáit. Magamban arra gondolok, hogy milyen szerencsések mindazok, akik ehhez a közösséghez tartoznak. Olyan lelkészük van, aki nemcsak a mindennapjaik felett őrködik, de a saját őseik múltjával is szembesítette őket. Sok fáradságos munkától kímélte meg a közösséget, amikor elkészítette a családfáikat. Talán sokuknak soha nem is készült volna ez el. Máshol pedig sokaknak nem is fog soha elkészülni, amíg a Gondviselő nem küld valakit, aki vagy elkészíti, vagy arra bíztat, hogy jó megvizsgálni és ismerni a gyökereinket. Tudni, azt hogy honnan jövünk, s hová tartunk.

Sebestyén Elek Előd