Meghitt anyák napi istentiszteletre került sor tegnap délelőtt a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség templomában. A különleges alkalmon Bíró Kitti Odett segédlelkész hirdette Isten igéjét, a gyülekezet pedig bensőséges ünnepi műsort hallhatott a vallásórás gyermekek előadásában, akiket Tolnay Adrien vallástanár készített fel nagy odaadással.

Az igehirdetés alapjául a 2Mózes 17,8–13 igeszakasz szolgált, amelyben Amálek népe megtámadja Izráelt, és a harc sorsa attól függ, hogy Mózes kezei felemelve maradnak-e. Bíró Kitti Odett e bibliai képből kiindulva párhuzamot vont a mindennapi élet küzdelmeivel, ahol – mint mondta – az édesanyák és nagymamák gyakran azok, akik „emelik a kezeiket értünk”. Ők azok, akik kitartóan imádkoznak gyermekeikért, unokáikért, és lelki támaszt nyújtanak akkor is, amikor a harcok emberileg megterhelőek.

A lelkésznő az anyai kéz szimbólumán keresztül érzékeltette, mennyire fontos és meghatározó az édesanyák jelenléte az élet minden szakaszában: a születés pillanatától kezdve, az első lépéseken és iskolai elváláson át egészen felnőttkorig. A kéz, amely gondoskodik, védelmez, útba igazít és tanít elengedni, mindvégig elkísér minket.

Az igehirdetés záró gondolatai különös hangsúlyt kaptak: ahogy Mózes sem maradt egyedül, amikor elfáradtak a kezei, úgy az édesanyákat is támogatnia kell a közösségnek: a férjnek és a gyülekezetnek. „Ez az a kép, amikor ott van a fáradó édesanya, és ott van mellette a támaszt jelentő szeretet” – hangzott el a szószékről.

Az igehirdetést a vallásórás gyermekek szolgálata tette emlékezetessé, melynek címét Dsida Jenő versének sorai ihlették: “A legáldottabb kéz a földön, a te kezed, jó Anyám”. Versekben és énekszóban adtak hálát a gondoskodó anyai kézért. Az előadás végén a gyermekek átadták kézzel készült ajándékaikat. A lélekemelő műsor zenei részében közreműködött: Tolnay István lelkész, valamint Linzenbold Csanád és Tolnay Hunor.