Hadadon épül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legújabb temploma, melynek alapkövét május 5-én tették le. A templom a Degenfeld-kastéllyal átellenben szó szerint sziklára épül, hisz a talajvizsgálat során néhány méter mélységben sziklarétegre leltek.

Az ünnepi szertartáson Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét az Aggeus 2,9 igeszakasz alapján. Elmondta: a templom az a hely, ahol a keresztyén, hívő ember ott érzi magát. Az a hely, ahol az Istennel való találkozás a maga fizikai valóságában is kifejezésre kerül. Nagyon fontos a gyülekezet számára az imádság háza, hiszen azt a különleges helyet jelenti, melyet így fogalmazhatunk meg: szent hely. Isten háza ez, ahol Isten mindig vendégül lát minket, valahányszor ott vagyunk a közösségben, részt veszünk egy-egy istentiszteleten. „Ha a templommal valami baj történik, megrongálódik vagy netalán a pusztulás veszélye fenyegeti, az mindig fájdalmat okoz annak az embernek, akinek fontos az Istennel való kapcsolat. Ma azért vagyunk együtt, mert a hadadi református gyülekezet templomot akar építeni. Hiszem, hogy Isten munkálta ki ezt a vágyat, ezt a szándékot a ti szívetekben. Ma, amikor a világ számos helyén a templomokat lebontják vagy eladják más rendeltetésre, itt, Hadadon templomot akarnak, templomot akarunk építeni. A templom építő gyülekezet, jövőt építő gyülekezet” – hangsúlyozta a püspök.

Magyar Levente budapesti miniszterhelyettes rámutatott, hogy a templom minden más épület közösségi cselekményénél megkapóbban sűríti magába azt, amit a keresztyén magyarok fontosnak tartanak. Hirdeti, hogy Krisztus követői vagyunk, ami identitásunk tartóoszlopa. „E tájon a protestáns hitvallás évszázadok óta összefonódik a nyelvükért és nemzeti függetlenségükért folytatott küzdelemmel. Ha az önök elődei itt a Partium és Erdély határvidékein a vészterhes időkben – amikor a keleti és nyugati pogányság szorításában az ország nagyrésze elveszett –  a kálvinizmus sáncai közt nem őrzik meg a magyar élet őrlángját, ma nem tudom milyen, de biztosan nem magyar nyelven beszélgetnénk egymással. Nem magyar nyelven imádkoznánk. Nem magyar ésszel gondolkodnánk. Nem magyar szemmel látnánk a világot. Nem magyar szívvel siratnánk az elveszetteket és bizakodnánk egyúttal áldásosabb jövőben” – fogalmazott a politikus.

Tolnay István,  a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta, hogyha valakik, akkor a Nagykároly-kertvárosi gyülekezet tagjai át tudják érezni azt, amit a hadadiak ezen a napon örömünnepként éreznek. „Hiszem, hogy Isten gondoskodni fog a régi templom számára is egy olyan szimbolikus rendeltetésről, ami a ti ősi múltatok mementója. Új templom fog épülni, a nemes cél pedig összekovácsolja, összefogásra fogja a közösséget ösztönözni” – mondta az esperes. Templomépítő lelkészként személyes tapasztalatai alapján arra biztatta a gyülekezetet, hogy tartson ki bármennyire nehéz, bármennyi időbe fog is kerülni az építkezés, mert érdemes kitartani.

Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő kiemelte: templom csak ott épül, ahol a helyi közösségeknek erős hite van, hisznek az isteni gondviselésben, hisznek mindazokban, akik ügyüket előrébb tudják vinni, de ami ennél is fontosabb, hisznek önmagukban. Van erejük ahhoz, hogy megtartsák a közösséget. Van erejük, hogy akkor is megmaradjanak magyarnak, amikor az anyatermészet is ellenük van és szó szerint kettészakítja korábbi templomukat. Egy ilyen ünnepnap jelzi azt, hogy a hadadiak ereje nem fogy, éppen ellenkezőleg. Ha pedig évszázadok múlva kinyitják az időkapszulát, tudni fogják, milyen erő kellett ahhoz, hogy újra templomot építsen a hadadi közösség.

Balog Ferenc, a település polgármestere emlékeztetett arra, hogy a hadadi református gyülekezetnek van hite. Amikor egy közösség templomot akar építeni, az azt jelenti, hogy hisz Istenben. Reményét fejezte ki, hogy a bizonytalan sors fölött, amit a politika irányít, ott van Isten keze, és végül az Ő kezében van közösségek sorsa. Hogyha továbbra is lesz a hadadiaknak hite, hitüknek pedig cselekedete és áldozata, akkor felfog épülni a templom. A felépült templomot pedig a református közösség tudja majd élettel betölteni. Ennek tudatában pedig értelmet nyer minden áldozat Isten szent házáért.

Tőtős Beáta hadadi lelkésznő visszaemlékezett arra, hogy tizennégy évvel ezelőtt kapott kinevezést a hadadi egyházközségbe. Akkor olyan problémákkal szembesült, melyek teljesen újak voltak számára. Kiderült, hogy nem csupán a templom élte utolsó napjait, hanem a gyülekezet is lelki mélypontján van. Kiderült, hogy a XV. századi templom minden erőfeszítés ellenére megmenthetetlen. Azzal a feladattal bízta meg a gyülekezet, hogy az akkori presbitériummal együtt vágjon bele egy új templom terveztetésébe. Hatalmas lendülettel és energiával indultak el. Két sikertelen terveztetés után –mikor tőlük független okok miatt nem sikerült-  az volt az érzése, hogy ez a templomépítés csak emberi ambíció. A gyülekezet megbízta a feladattal, de Isten nem adja áldását hozzá. Úgy telt el néhány év, hogy aztán a tavalyi év folyamán és az azt megelőző évben külső biztatásra nekirugaszkodtak harmadszorra is. Akadályok most is voltak, de eljutottak odáig, hogy tervükre rákerüljön a végső pecsét és elindulhasson az építkezés.

Királyhágómelléken 10-15 év alatt felépítenek egy templomot. Itt ennyi idő kellett, hogy egy engedélyeztetett papírt letegyenek az asztalra. A gyülekezet is sokat apadt az elmúlt 14 évben. A fiatalok egyrésze külföldön keresi a boldogulást, de sokat el is temettek azok közül, akik vasárnapról vasárnapra várták a hírt, hogy mikor épülhet a templom. Habár még nem dolgoznak a munkagépek, de eljött az a nap, ami ünnep a számukra. A lelkésznő sokszor várta a csodát, de az Úr megmutatta, hogy ők maguk a csoda. „Hálás vagyok Istennek, hogy eljuthattunk idáig, és nevek felsorolása nélkül mindazoknak, akik lelkes adományaikkal támogatták az ügyet, hiszen így lett két telkünk és a terveztetést is ki tudtuk fizetni. Köszönöm azoknak, akik akkor is hittek az ügyben, amikor sokan csak legyintettek, hogy soha nem lesz abból semmi. Eddig sem volt könnyű, de a neheze csak most jön, viszont a több mint 400 tagú gyülekezett mögöttem van, és a hadadi gyülekezet templomban akarja dicsérni az Urat. Mára ez az óhaj elhallatszott Budapestig, megjárta Bukarestet. Felkérésünk megkereste és a mai napik keresi a hadadi elszármazottakat szerte a világban. Az alapkő letételével bejelentjük építkezési szándékunkat. Kérünk továbbra is mindenkit, hogy álljanak az ügy mellé, mert ez a munka meghaladja a gyülekezet erejét” – hívta fel a figyelmet a lelkésznő.

Az építkezés támogatására szólított fel Bogdán Szabolcs János püspök is, aki már itt felolvasta azt a körlevelet, melyben a gyülekezeteket arra biztatja, hogy adományaikkal támogassák az ügyet. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy hamarosan hálaadó ünnepségre gyűlhetne össze Hadadon.

Az ünnepséget Thököly Vajk szilágysági költő és a gyermekek műsora színesítette. Sokan ünnepeltek együtt azon a helyen, ahol az Úr háza fog állni. Nemcsak Hadadról és a szomszédos falvakból, hanem a megye más településeiről, sőt a szomszédos megyékből is érkeztek résztvevők. Az alapkőbe elhelyezett időkapszulába tették a templom alaprajzát, az ünnepség meghívóját és az egyházközség történetét tartalmazó dokumentumot.

A régi hadadi református templom egykor Szent László tiszteletére emelt nyugati tornyos, XV. századi alkotás, mely a Kusalyi Jakcs család segítségével épülhetett. Mivel a romos műemlék épület életveszélyessé és menthetetlenné vált, ezért szükséges az új templom építése. Az elmúlt években a gyülekezet a Degenfeld-kastélyban tartotta szertartásait.