Az első hiteles adat az egyház fennállásáról 1630-ból való, amikor először kértek református prédikátort Magyarcsaholy templomába Tarnóczi István személyében. Ekkor még csak a templom szószéktől toronyig tartó része létezett. Később azonban két alkalommal is sor került templom bővítésre, melyet a templomtető faszerkezete is igazol.

Adataink szerint 1766-ban 8 méter magas fatornyot építenek a templom mellé. Már ekkor két harangnak készül a fatorony, a meglévõ 1701-ben készült harangnak, és a következő esztendőben, 1767 márciusában készült harangnak.  Hogy mi lett a két harang sorsa, arra csak következtetni lehet az irattári bejegyzésekből. Az egyiket valószínűleg újraöntötték 1780-ban, mely harang mind a mai napig megvan. A másikat pedig, melynek súlya 158 kg volt és a kisebbik volt a kettő közül, 1917 március 12-én háborús célra elvitték, ennek jegyzőkönyvé megtalálható irattárunkban. Ezen harang pótlására 1923-ban került sor, amikor az egyházközség saját költségén készíttette el Bukarestben az új harangot, mely mindmáig helyén van.

A faharanglábat 1813. április 27-én lebontják, hogy helyébe egy 22 méter magas tornyot építsenek. 1823-ban fejezik be a torony zsindelyezését és felhelyezik a vitorlás gombokat is a csúcsára, illetve a négy szegletére. 1830-ban levakolják a tornyot, párkányait pedig lecserepezték. Ugyancsak ebben az évben fejezik be a templomtető teljes zsindelyezését is, valamint a templom falainak vakolását. 1859-ben javításra kerül a templom és torony zsindelyezése. 1868-ban pedig eltávolítják a toronyról a zsindelyt, kijavítják a tetőszerkezetet, bedeszkázzák a tornyot és bádoggal fedik be, a csúcsán maradó gombot pedig bearanyozzák. A templomtetőn 1871-ben cserélik le a zsindelyt és bádogozzák.

1850-ben kerül sor a toronyóra beszerelésére. Sajnos az órásmester kiléte és az óra készítésének helye ismeretlen. 1873-ban az óra egy nagyobb javításon esik át, több alkatrészét kicserélik, átfestik a számlapokat, mutatókat. Az óra egészen az 1940-es évekig működött, aztán többször meghibásodott, mivel alkatrészei elhasználódtak az évek során. Az 50-es, 60-as években történtek próbálkozások az újraindítására, de sikertelenül.

Az egyházközség orgonáját 1855. április 29-én kezdték el építeni. Sajnos az orgonaépítő mester neve és az orgona készítésének helye is ismeretlen. Az orgona templomba való beépítése 1856 decemberében kezdődött el. Az orgonát bár karácsonyra felszentelték, azonban működésével bizonyára gondok lehettek, mivel az építőmester még jó ideig dolgozott ezután is rajta. A feljegyzések szerint csak 1857 májusában készült el véglegesen az orgona. És működött elkészített formájában egészen az első világháborúig, amikor ónsípjait hadi célból fel kellet ajánlja az egyházközség. 1918. július 25-én történt meg a sípok postázása a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja RT felé. Ezen orgonasípok sajnos azóta sem kerültek pótlásra, sőt mára már az orgona is teljes felújításra szorul.

Maga a templom az évek során többször megújult és ki is bővült, sajnos azonban nem minden esetben történt szakszerű és átgondolt munkálat, sőt egyes változtatások teljesen kivetkőztették eredeti jellegéből. Így a templom mai kinézete egyáltalán nem hasonlít az egykor patinás, kazettás mennyezetű, zsindelytetös, négy fióktornyos, bearanyozott gombú templomra. 1906 előtt egy felújítás során történtek a legdurvább változtatások a templom jellegében: eltávolították a mennyezetről a kazettákat, a mennyezetet lefestették, tetőt javítottak, a templomfalat megerősítették és feljavították kívül-belül és a padláson végzett munkálatokhoz felhasználták a levétel által feleslegessé vált festett kazettákat is…

Arról, hogy milyen gazdag és eredeti ábrázolásokat tartalmazó kazetták vesztek kárba azt Tóth Géza, az Országos Iparművészeti Iskola növendéke által készített rajzokból és fényképfelvételekből. győződhetünk meg, aki megmentette az utókor számára ezeknek a pótolhatatlan kincseknek a kinézetét eredeti méretükben és pompájukban papírra mentve őket.

Az egyházközség 1906-ban temploma felújítására készülve segélyért folyamodott a Műemlékek Országos Bizottságához, amely válaszában elutasította a munkálatok támogatását éppen a fenn leírt változtatások miatt. Az elutasítás indoklása: “…arról győződtünk meg, hogy a templomot későbbi átalakítások eredeti jellegéből teljesen kivetkőztették, úgyhogy régi műrészleteiből csakis egy félköríves ablak maradt fönn.”

Az elutasítás miatt a következő felújításra csak 1909-ben került sor, amikor a férfiak felőli boltívet is elbontják és helyébe vasgerendát építenek be, továbbá új padozat kerül a templomba, a mennyezet közepére rozetta kerül, a torony felőli karzat helyébe újat építenek, a padlásfeljáró a karzatra kerül, a tetőre pedig két kibúvó ablakot alakítanak ki.

1926-ban teljes felújításon esik át a templom. 1995-1996 között ismét teljes felújítás történik, ekkor a tető bádogzatát is lecserélik az északi oldal kivételével. 2003-ban a templom tornyának újra bádogozása történik meg és egyúttal a villámhárító teljes cseréje is. 2009-ben kisebb omlás miatt a tornyon kellett javítást végezni, valamint a tetőszerkezet gerendázata is meg lett erősítve, illetve a gerendázat bizonyos elavult része ki is lett cserélve.

Forrás: magyarcsaholy.ro

[