Börvely község Nagykárolytól északra, a szatmári síkságon, a volt Ecsedi láp szélén, a Kraszna partján, a magyar-román határ közvetlen szomszédságában fekvő település. 2016-ban ünnepelték a falu lakói az első okleveles említés 800 éves évfordulóját. Az itteni magyar református közösség mintegy 1200 tagot számlál, a nagykárolyi és tasnádi közösségek után az egyházmegye harmadik legnagyobb református közössége.

A múlt kiemelkedő alakjai közül meg kell említenünk Bodoki Henter Márton tiszteletest, aki szülőföldjéről székely telepeseket hozatott a XVIII. században elnéptelenedett településre. Járt itt Móricz Zsigmond is, aki regényeiben megörökítette az itteni parasztemberek jellegzetes vonásait, továbbá Herman Ottó természettudós, aki írásaiban a lápi életforma (csikászat, halászat, vadászat) és madárvilág jellegzetességeit írta le.

A határnak szegezett településen zsibong a magyar élet. A gyülekezetben a presbitérium, nőszövetség és énekkar komoly szolgálatot végez. Az énekkar több mint 100 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt mindössze 4 karvezetője volt, a nőszövetség tagjai heti két alkalommal összegyűlnek és csigatésztát készítenek, melynek árával az egyházat támogatják. Az évi  20-25 temetés mellett a 10-15 keresztelő, 7-8 esküvő, valamint a 14-15 tagú konfirmandus csapatok arról tanúskodnak, hogy Börvelyben  nemcsak múlt, de magyar- és református jövendő is van.

Kátai Tibor