Tanácskérés

„Akkor megkérdezte Dávid az Urat: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket?” (2Sám 5,19)

Számtalanszor kerültem már olyan helyzetbe, amikor kikértem valakinek a tanácsát. Úgy gondoltam, ha valaki mást kérdezek meg, az tapasztaltabb, bölcsebb. Tévedtem! Később ráébredtem, hogy jobb lett volna meg sem kérdezni az illetőt.

Dávid nem egy másik embert kérdez meg, pedig megtehette volna. Bizonyára sok bölcs tanácsadója volt a királyi udvarban. Dávid Istent kérdezi meg. Bizonytalan abban a kérdésben, hogy induljon-e a filiszteusok ellen vagy sem. Kétszer is megkérdezi az Urat. Első alkalommal Isten arra biztatja, hogy bátran induljon, de a második esetben türelemre inti. Még várnia kell, amíg a filiszteusok ellen indulhat. Isten még nem készített mindent elő. És amikor Istentől megkapja a jelzést az indulásra, akkor sikerrel jár.

Milyen jó volt Dávidnak, hogy volt kit megkérdezzen. Milyen jó nekünk is, hogy leborulhatunk mi is Isten előtt és kérhetjük a tanácsát! Bármilyen jó tanácsot is kapjunk felebarátainktól, a legjobbat mégis Istentől kapjuk. Ámen.

Mindenható Istenünk, ma azokért imádkozunk hozzád, akik döntéshelyzetek előtt állnak. Kérünk, te mutass nekik helyes utat! Ámen.

Sebestyén Elek Előd