Isten megsegít

„Mert én nem az íjamban bízom, nem a fegyverem segít meg engem.” (Zsoltárok 44,7)

Miben, kiben bízol?  „A háború vége olyan távoli, valószínűtlen és meseszerű. Ha szeptemberig nem kötik meg a békét, többé nem iratkozom be az iskolába” – írja Anne Frank naplójának 1944. április 4-i bejegyzésében. A békét addig nem kötötték meg. Anne többé nem iratkozott be az iskolába. 1944. augusztus 4-én a zöldrendőrség betört a búvóhelyükre. Elfogták őket. Anne 1945 márciusában, két hónappal Hollandia felszabadulása előtt, a bergen-belseni haláltáborban fejezte be életét.

Milyen hasznos, ha idejében érkezik a felmentő hadsereg! De sajnos ez sok ember esetében már késő! Ezekben az órákban is ártatlan emberek veszítik el életüket, akik érzik, tudják, nem a fegyver menti meg őket. Ám mégis kénytelenek tenni azt, amit parancsolnak nekik.

Ez az ige különösen fontos napjainkban, amikor a világ arra buzdít minket, hogy a saját erőnkre, tudásunkra és anyagi javainkra építsük életünket, és amikor a remélt béke helyett a háborúk kiszélesedését tapasztaljuk. A zsoltáros arra emlékeztet, hogy igazi biztonságot és békét csak akkor találhatunk, ha Istenbe helyezzük bizalmunkat. „Te segítesz meg ellenségeinkkel szemben, gyűlölőinket te szégyeníted meg. Istent dicsérjük minden nap, neved magasztaljuk örökké. Szela.” (Zsoltárok 44,8-9) Ámen.

Kegyelmes Istenünk, a háborúk borzalmai között élőkért könyörgünk. Adj békét, Urunk! Ámen.

Sebestyén Elek Előd