Világosság

„Küldd el világosságodat és igazságodat: azok vezessenek engem!” Zsoltárok 43,3

Úgy adódott, hogy az elmúlt időszakban két alkalommal is este mentem ki a nagykárolyi vasútállomásra. A városnak egy egészen más arcát láttam. Fiatalok tomboltak az egyik parkolóban, hajléktalan feküdt az egyik panelház közelében. Nappal ezt nem szoktam látni.

Az éjjel sötétségében olyasmi történik, ami a nappal világosságában nem. Nemcsak a zsoltárosnak van szüksége világosságra, hanem nekünk is, ahhoz, hogy biztonságos útakon járhassunk. A világosság a Szentírásban gyakran szimbolizálja Isten jelenlétét, útmutatását és az igazság megismerését. Amikor a zsoltáros azt kéri, hogy Isten küldje el világosságát, tulajdonképpen azt kéri, hogy Isten világítsa meg az útját, mutassa meg a helyes irányt, és vezesse őt az élet kihívásai közepette. Ez a kérés különösen fontos számunkra is, hiszen mindannyian szembesülünk olyan helyzetekkel, amikor nem tudjuk, merre tovább, vagy nem látjuk tisztán, mi lenne a helyes döntés. Amikor imádságban keressük az Urat, az Ő világossága bevilágítja életünk sötét részeit, felfedi a bűnt, és megmutatja a helyes utat. Ebben a világosságban nincs helye a félelemnek vagy a bizonytalanságnak, mert tudjuk, hogy Isten velünk van és vezet minket.

A kegyelem Istene mutasson tehát mindig helyes utat előttünk, hogy soha ne kelljen a bűn sötétségében vagy épp a bizonytalanság homályában járnunk! Ámen.

Gondviselő, jó Istenem! Köszönöm neked, hogy szent igéd által naponta fényt mutatsz előttünk. Őrködsz életünk felett. Óvj meg a hamisságtól, bűntől, tévutaktól! Világosságod és igazságod vezessenek minket! Ámen.

Sebestyén Elek Előd