Szeretete az égig ér

„Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig.” Zsoltárok 36,6

Nemcsak a gyermekeket, de még a felnőtteket is elkápráztatják az égig érő fáról vagy az égig érő paszulyról szóló mesék. Az ősi magyar hit szerint a világ különböző szintjei között az átjárás a világfán keresztül történt, amit tetejetlen fának is neveznek. Az ősi kultúrákban az ég felé törekvő fa a földi életben élők vágyakozását jelképezi az örökélet felé, a fa gyökérzete pedig a föld alatti világgal (alvilággal) való kapcsolatot. A fa tehát a föld alatti és az égi világot köti össze.

Amikor az ég felé emeljük tekintetünket, a csillagok ragyognak, a Nap és a Hold fénylik, és ezen a végtelen kék égen a felhők úsznak. Ez a gyönyörű természet az Úr alkotása, és minden egyes része az ő szeretetét hirdeti. A csodálatos világegyetem a teremtő Isten hűségét és szeretetét hirdeti tehát. Ő nemcsak megalkotta, hanem gondot is visel a teremtett világról. Végtelen szeretete átöleli és betölti az életünket minden nap. A boldog pillanatokban az Ő kegyelme van velünk, a nehéz percekben az Ő gondviselése vigyáz ránk.

Soha nem hagy el minket. Ezt hirdeti nekünk Krisztus keresztfája, amely utat nyitott a föld és ég között, az elmúlás és az örökélet között. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. (Jn 3,16) Ámen.

Uram, köszönjük neked, hogy szeretetben őriztél meg az elmúlt héten is. Segíts minket eljutni az égig érő fához, Jézus keresztjéhez. Krisztus által adj nekünk bűnbocsánatot és örök életet! Ámen.

Sebestyén Elek Előd