Advent negyedik vasárnapja: kövesd a csillagot!

„Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.” Mt 2,9

Advent harmadik vasárnapján arra kaptunk biztatást, hogy a napkeleti bölcsekkel együtt mi is induljunk Jézus felé. Ne halogassuk a Megváltó keresését! Most induljunk el, amíg tart a kegyelmi idő!

A bölcsek nem kerestek hiába. A csillag, amelyet láttak, elvezette őket arra a helyre, ahol a gyermek volt. Hadd tegyem fel a kérdést: ezen az adventen te mit kerestél/keresel? Mi az a csillag, amit követtél/követsz? Mindannyian kereső emberek vagyunk. Mindenki előtt ott ragyog egy csillag, amit követ. Ezt a csillagot egyeseknek sikernek nevezik, másoknak hírnévnek vagy gazdagságnak hívják. És vannak nagyon sokan, akiknek ezt a csillagot Istenbe vetett hitnek nevezik. Te melyik csillagot követed? Te rátaláltál az advent csendjére, és ebben a csendben megláttad-e ezt az utóbbi csillagot? Csak ez vezet el a Jézushoz!

Annyi mindent keresünk ebben az életben. Keressük az önmegvalósításunkat, keressük a régi emlékeinket, keressük azt, ami elveszett az életünkből: elveszetett egészségünket, elvesztett reményünket. A héten történt székelyudvarhelyi tragédia, a prágai lövöldözés vagy a világon történt még annyiféle katasztrófa, mind arról mesélnek, hogy pillanatok alatt válunk ártatlanul vesztesekké. Advent negyedik vasárnapja azt üzeni neked, hogy jó csillagot kövess! Csak ez vezet el Jézushoz. Ha Őt megtalálod, vele együtt mindent megtalálsz, ami igazán fontos ebben az életben. Ámen!

Ragyogj előttünk, fényes csillag! Vezess minket Megváltónkhoz, Isten egyszülött fiához! Állj meg a hely felett, ahol a gyermek megszületett! Ámen!

Sebestyén Elek Előd