Advent második vasárnapja: az Úr veled van

„Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!” (Lk 1,28)

Advent második vasárnapján újabb képzeletbeli képeslapot nyithatunk fel. Ennek a képeslapnak az egyik oldalán Máriát és az őt megszólító angyalt láthatjuk, a másik oldalon pedig egy csodálatos üzenetet olvashatunk: „Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!” (Lk 1,28)

Ki van veled most? Ki lesz veled az ünnepen? A hét folyamán mesélte el valaki az egyik adventi lelki gyakorlaton, hogy számára azok voltak a legszebb karácsonyok, amikor együtt volt a család. Akkoriban még nem volt szokás ez a nagy ajándékozási láz. Az adta meg az ünnep varázsát, hogy a nagyobb család tagjai együtt voltak. Valaki más pedig arról számolt be, hogy nem volt minden karácsonyuk szép. Volt, hogy sok minden nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, még viták is voltak. Most azonban az lenne számára a legnagyobb ajándék, ha újra visszatérhetne a gyermekkorba, és a lázadó gyermek helyett türelmesebb, megértőbb lenne a szüleihez. Szép volt itt, Nagykárolyban, mesélte, hogy a karácsonyok alkalmával magyarul, románul és németül is kántáltak. Tisztelték egymást és egy szép szokást ápoltak.

Kedves Olvasó, te milyennek szeretnéd a karácsonyod? Milyen ajándékokat szeretnél? Mi az, amit te ajándékozol? Hiszem, hogy a te ünneped is szép lesz, attól függetlenül, hogy mi lesz az ünnepi asztalon, hogy hogyan lesz feldíszítve a karácsonyfa, hogy kik fognak (vagy épp nem fognak) bekopogtatni hozzád, mert a legértékesebb ajándék lesz veled, a te megváltó Jézusod. Ámen!

Adventnek áldott királya, köszönöm, hogy szívemben utat készítesz. Olyan jó várni az érkezésed, érezni azt, hogy velünk vagy. Kérünk, te fogd a kezünk, míg meg nem érkezünk karácsony szent ünnepéhez. Ámen!

Sebestyén Elek Előd