Imahét – hatodik nap

Alapige: „Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtörettet kötözgetem, s a beteget erősítem, és a kövéret s erőset elvesztem, és legeltetem őket úgy, mint illik.” Ezékiel 34,16
Bibliaolvasás: Ezékiel 34,15-20; Mt 25,31-40

Mit vár az írott szövegtől, a meghallgatott igehirdetéstől az imaheti olvasókönyvet tanulmányozó ember, illetve az imaheti istentiszteleten résztvevő keresztyén? Talán azt, hogy a következő naptól kezdve egy jobb irányt vesz mindannyiunk élete, olyan lesz az életünk, amilyennek lennie kell, „mint illik” – ahogy az újfordítás fogalmaz. Holnaptól kezdve Istennek nem kell megkeresse az elveszettet, mert nem lesz tévelygő és tévelygés. Nem kell visszahozza az elűzöttet, mert nem lesz elűzött, sem elűző. Nem kell kötözgetnie a törötteket, mert nem lesz megtöretett, sem aki vagy ami töréseket okoz. Nem kell erősíteni a beteget, mert nem lesz sem beteg, sem betegség, illetve az azt kiváltó ok. Ugyanakkor nem kell megsemmisítse az elnyomókat, a hatalmasokat és az erőseket, mert az Ő jelenléte, saját kezű munkája egyszerűen élhetővé teszi a néha elviselhetetlennek vélt valóságot…

Olyan az életünk, amilyennek lennie kell? Ezékiel próféta korában, a fogság idején bizonyára sokszor emlegették az emberek is ezt a gondolatot, mert nem értették meg, hogy mit kereshet egy szeretetből kiválasztott nép fogságban. Hasonlóan értetlenkedünk mi is, mai keresztyének, választott nemzetség, királyi papság: hogyan boldogulhat egy ilyen igazságtalan világban a hitét gyakorló ember?

A próféta reménységet sugárzó üzenetéből két bátorítást fogadjunk be a szívünkbe:

1. Engedjük, hogy Isten a mi életünkben is cselekedjen, hogy minket is, ma élő népét legeltessen úgy, amint illik. Szentlelke által munkálkodjon bennünk. Leplezze le és fedje fel ne csak azt, amit látni vagy láttatni akarunk, hanem a valódi okokat is. Isten minden igazságtalanságra azt mondja, hogy bűn. De folyamatosan felkínálja szeretetének legdrágább ajándékát, egyszülött Fia, Jézus Krisztus igazságát.

2. Jézus Krisztus példája pedig segítsen minket abban, hogy megfelelően tudjunk élni Isten népe közösségében, vezetők és vezetettek egyaránt. Pál apostol nem óvatoskodott, amikor arról ír, hogyan kell a gyülekezetvezetőknek pásztorolniuk Isten nyáját: „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett” (ApCsel 20,28).

Mindannyiunk feladata, hogy megtestesítsük Isten gondoskodását azzal, ahogyan egymást szeretjük és odafigyelünk egymásra. Ámen.

Köszönjük Istenünk, hogy naponként számíthatunk a te szeretetedre. Megkeresed elveszettjeinket helyettünk, kötözgeted a megtörötteket helyettünk, erősíted betegjeinket helyettünk és legeltetsz bennünket, úgy, mint illik, Jézus Krisztusért. Ámen.

Tatár János, Hadadnádasd