Virágvasárnap

„Menjetek be az előttetek lévő faluba, és amint beértek, találtok egy szamárcsikót megkötve…, oldjátok el, és hozzátok ide.” (Mk 11,2)

Keresztyén testvérem! Mi jut eszedbe a virágvasárnapról? … Lehet a tojásfa állítás. Nagykárolyban és vidékén sokan virágvasárnapra díszítik fel a tojásfákat. Lehet a konfirmálás. Egyházmegyénk több gyülekezetében is ilyenkor szoktak konfirmálni. Lehet a barkaszentelés. És remélhetőleg sokaknak a Biblia virágvasárnapi története, amikor Jézus bevonult Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyén át Jeruzsálembe. Az emberek pálmaágakat és felsőruháikat terítették le az érkező király előtt. Mindenki hozsannát kiáltott.

A felolvasott igeszakaszból az derült ki, hogy a Messisás honnan szerezte ezt a szamárcsikót. De most számunkra nem az az érdekes, hogy honnan, hanem, hogy hogyan. Két tanítványt küldd el, hogy azok hozzák el a megkötött vemhet. Mikor az emberek megkérdezik, hogy miért viszik el, a tanítványok azt válaszolják: „az Úrnak van szüksége rá”.  Nem ellenkeznek. Mintha minden alaposan előre el lett volna készítve. Mintha nem is az ő tulajdonuk lett volna. De egyáltalán mink is van, ami nem a Jézusé lenne? Semmi. Mi is, és mindenünk az Ő tulajdona vagyunk. A Heidelbergi Káté első kérdés-feleletében arról tanít, hogy „mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hőséges Uramnak és Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok”.  Azt hiszem, ez ma számunkra Isten különösen fontos üzenete. Mindenki maximálisan igyekszik vigyázni arra, ami az övé. Jézus is ma különösen igyekszik vigyázni ránk, mert mi az övéi vagyunk.

Kedves testvéreim! Ma mi is hintsünk pálmaágakat az érkező Megváltó előtt. Ez a pálmaág legyen egy-egy hálaág, amit most mi is örömmel odateszünk Jézus lábai elé. Az imádságban ezekből a hálaágakból helyezzünk le néhányat! A sort ki-ki folytassa otthon magában, és mondja el imájában, hogy miért hálás Krisztusnak. Ámen.

Hálás vagyok, Jézusom, a minden hajnalban felébredő Napért, a mindennapi kenyérért, a jóságodért, az erőért, amivel munkám végezni tudom.

Hálás vagyok, hogy most több időt tölthetek együtt a családommal. Többet olvashatunk, tanulhatunk, társasjátékozhatunk és dolgozhatunk együtt.

Hálás vagyok, Jézusom! … Ámen.

Sebestyén Elek Előd