Ha Székelyföldre vagy Kalotaszegre gondolunk, minden bizonnyal egy sajátos világ jut eszünkbe. Népviseletük, hagyományaik, táncaik és szívós karakterük teszi őket különlegessé. De mi jellemez minket szatmáriakat? Milyen értékeket tudunk felmutatni és az utókornak tovább hagyományozni? És milyennek látnak vajon minket az ideutazók?

Lássuk mivel is büszkélkedhet a történelmi Szatmár megye! Számtalan neves ember született itt, akik közül ha csak párat emelünk is ki, úgy is elég hosszú a sor. Ennek a vidéknek a szülötte: Ady Endre, Bíró Lajos, Budai Ézsaiás, Dsida Jenő, Kaffka Margit, Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Petri Mór, Sztáray Zoltán, Vasváry Pál, de Bölcskei Gusztáv és Csűry István püspökök is. A térség kastélyai közül kiemelhetjük: az Andrássy-, Bátori-, a Károlyi- és a Tomcsányi kastélyokat. Vidékünk látványosságai közé sorolhatjuk a szatmárcsekei kopjafás temetőt, a bátorligeti őslápot, az Érkávás vidéki kis Hortobágyot, a tasnádi és nyírségi gyógyfürdőket, a tövisháti varázslatos erdőket. De neves ez a vidék zamatos almájáról, szilvapálinkájáról, a Halmi vidéki epréről, a magyarcsaholyi gyümölcsöseiről, a dobrai boráról,  a nyírségi  meggyéről, de a vámfalusi kerámiájáról is. Vannak református falvai, melyek kiemelkednek a vallásos élet gyakorlásában. Ilyen például Bogdánd, ahonnan a falu létszámát tekintve, százalékos arányban a legtöbb református lelkipásztor származik. Közülük ketten is esperesek jelenleg: Bogdán Zsolt (Zilahi Református Egyházmegye) és Nagy Sándor (Nagykárolyi Református Egyházmegye). Nem feledkezhetünk meg értékes műemlék templomairól sem, melyek közül a teljesség igénye nélkül felsorolhatjuk: az ákosit, a bereit, a csomaközit, a csengerit, a csengersimait, a gyügyeit, a fehérgyarmatit, a nagygécit, a nyírbátorit és a tasnádit.
Néhány szatmári 2011-ben pont azért hozta létre a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesületet, hogy felmutassa ezeket az értékeket. Célkitűzésük, hogy a határ mindkét oldalán élő reformátusokat egységbe foglalják. Azt a szatmári lelkiséget kívánják az itt élőkben ébren tartani, ami számos neves szatmári alkotó és a fáradságos munkától megcserepesedett kezű munkásember életművét jellemezte.
Az egyesület tagjai évről-éve szerveznek kulturális, karitatív és szabadidős programokat. Az oktatásban is hasznos kiadványok szerkesztésével kívánják gazdagítani a magyar nyelvű szakirodalmat. Legnagyobb szabású programjuk a már negyedik éve megszervezett Szatmár Határok Nélkül Református Találkozó. A találkozókon mindig felemelő érzést nyújt együtt dicsérni az Urat. Ugyanaz az Isten iránti vágy visz oda minden vallásos szatmárit. Egy néhány óra erejéig valóban megszűnnek ilyenkor a határok. Örömmel ünnepelnek együtt különböző országokhoz és különböző egyházmegyékhez tartozó hívek, mintha mindig is összetartoztak volna. A nap végén pedig mindenki lélekben feltöltődve, regionális sajátosságait felismerve, büszkén indul haza, mert mégiscsak értéket jelent szatmárinak lenni.