Home Báró Mészáros János – Csomaköz egykori református földbirtokosa

Báró Mészáros János – Csomaköz egykori református földbirtokosa

Báró Mészáros János – Csomaköz egykori református földbirtokosa

Mészáros János részben örökölte, részben pedig adománybirtokként kapta egykoron Csomaközt. Az ő nevéhez fűződik az ottani svábok betelepítése, mely a XVIII. század végére datálható. A báró Kunhegyesen született 1737-ben és Csomaközön helyezték végső nyugalomra 1801. október 02-án a református templom kriptájában.

Szabolcs vármegye területéről származó családba született, családfája a XVII. század elejéig oklevelekkel is igazolható. Családja a későbbi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is nagyobb birtokokkal rendelkezett. Szülei, Mészáros János (1688–1765) és Jakó-Bajdán Erzsébet harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

A család nemesi származású, hősi tetteik Mátyás király uralkodásától nyomon követhetők. Egyik ősük (szintén János) Lendva várának törökök elleni védelmében tűnt ki. A család későbbi leszármazottainak tagja, szoboszlói Mészáros János Bocskai István hajdúinak seregében zászlótartóként küzdött a fejedelem oldalán. Hadnaggyá előlépett fia (János) egy elfogott török lányt vett feleségül. Ő sikeresen harcolt az 1651-ben és 1653-ban betörő török csapatok ellen. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem e tettéért újból nemesi oklevéllel tüntette ki, s a család ettől kezdve a „szoboszlai ” nemesi nevet viselte.

A család a Szabolcs vármegyei Visóra települt. Ebből a faluból költözött 1720-ban a család egyik tagja, Mészáros János Kunhegyesre. Több alkalommal bíróságot viselt és a Rakamazról visszatelepült lakosság egyik vezetőjévé vált. Második gyermeküket szintén János névre keresztelték, aki később a család legnagyobb hőse lett, vitézi tetteivel nemcsak Kunhegyes, hanem a Nagykunságnak is büszkeségévé vált, de mára már igencsak elfelejtették.

Az ifjú Mészáros János 1737-ben Kunhegyesen született. „A betűvetés, az egyházi éneklés, számtani alapismeretek elsajátítása, valamint a latin declinátió és konjugátióval való megismerkedés után apja a debreceni Kollégiumban taníttatta, kevés sikerrel. Inkább beállt szabótanulónak Fodor János szabómesterhez. Miután kitanulta a mesterséget szabólegényként elindult a nagyvilágba tapasztalatot szerezni.

1756-ban, amikor kitört a hétéves porosz-osztrák háború, a 19 éves Mészáros János önként jelentkezett közhuszárnak a jász-kun ezredbe, melynek Török János volt a parancsnoka. E harcokban Mészáros Jánost közhuszárból főhadnaggyá léptették elő. Mint ilyen, a bécsi katonai iskolában tovább képezte magát. 1784-ben már ezredes volt, 1789-ben pedig a török elleni csatákban a moldvai Fogsani közelében szétverte a török sereget. E hadi tettéért vezérőrnaggyá léptették elő. 1790-ben az ulánus ezred tulajdonosává nevezték ki. 1793-ban Elzász tartományban harcolt a francia forradalmi seregek ellen, s az ellenséget a megerősített weissenburgi állásokból kiűzte.  E hősiességéért 1794-ben a Mária Terézia rend lovagkeresztjével tűntették ki és bárói rangra emelték.

1796-ban Itáliában Cere mellett (Adige völgyében) Napóleon alvezérének, Macsina francia tábornoknak seregét szétkergette. Thiers, a francia köztársaság elnöke „A francia forradalom története” című világhírű munkájában megemlékezik Mészáros János cereai hadművéről. 1796. szeptember 13-án megsebesült lábára (ágyúlövés érte), melynek következtében kénytelen volt nyugalomba vonulni.

A Bécs felé nyomuló Napóleon ellen 1797-ben és 1800-ban I. Ferenc király általános nemesi felkelést rendelt el. Mindkét esetben a tiszai kerületbe Mészáros János altábornagyot nevezte ki vezérré a király, a fővezérlet törvény szerint a nádor kezében volt. Mivel békét kötöttek, a nemesi felkelést feloszlatták. A jász-kunok által felállított sereget reguláris húszár ezreddé alakították át, melyet a jász-kunok területén toborzott legénységből egészítettek ki. E huszárezredet „nádorhuszároknak” nevezték.

Még őrnagy korában járt Csomaköz községben (Szatmár megye), ahol megismerkedett Pogány Lajos földbirtokos feleségével, giczei Diószeghy Máriával. Később feleségül vette az özvegyen maradt nőt. 1768-ban Mészáros János felesége révén Csomaköz birtokosa lett. Házasságukból egy lány, Johanna született.

Mészáros János oldalági rokonai ma is nagy számban élnek Kunhegyesen, Karcagon, Kisújszálláson és Túrkevén.

Bejegyzés: Sebestyén

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük