Turgyán Ilona: Kopp-kopp
Egy kicsi madár, a nevét nem tudom,
Szaporán kopogtat az ablakomon,
Kérőn néz rám két pici szemével,
Éhes vagyok, szánj meg kérlek!
Bebocsájtanám, de jól tudom
Neki a szoba rabság, ezt nem akarom.
Összeszedtem hát a kendermagot,
Kiszórom az etetőbe, egyél aranyom.
Jól tudom, te hálás leszel,
Ha eljő a nyár és a kertemben
Megjelennek a kártevő rovarok,
Összeszeded őket, mint a kendermagot.
Ígérem, ha újból eljön a tél, a hó,
Nem fogsz szenvedni az éhségtől kis bohó,
Vidám és jóllakott leszel kis csibész,
Ha visszajössz és kopogtatsz megint!
Hozzászólás