Mózes

Az egyiptomi fáraó rabszolgasorba taszította az izraelitákat, és elrendelte, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg. Mózes édesanyja, Jókebed, amikor már nem tudta tovább rejtegetni gyermekét, gyékénykosarat készített, szurokkal és gyantával vízhatlanná tette, majd a Nílus partján a sás közé helyezte. A fáraó leánya megtalálta a gyermeket, megszánta, és sajátjaként nevelte fel. Isten gondviselése pedig úgy rendezte a körülményeket, hogy Mózest egy ideig éppen saját édesanyja gondozhatta. Jókebed mindent megtett azért, hogy megmentse gyermekét. Amikor már nem tudta tovább rejtegetni, megtette, amit az adott helyzetben megtehetett, majd Isten gondviselésére bízta őt.
Vajon ma nincsenek veszélynek kitéve gyermekeink? Talán nem a fáraó parancsától kell megóvnunk őket, de ma is számos veszély leselkedik rájuk: rossz társaság, a virtuális világ káros hatásai, mások irigysége és rosszindulata, valamint mindaz, ami eltávolíthatja őket Istentől.
A szeretetteljes otthon, a gondoskodás, a hitre nevelés, a jó példa és az imádság olyan „gyékénykosár” lehet, amely védelmet nyújt gyermekeinknek. De eljön a nap, amikor ki kell lépniük a családi otthon biztonságából, és a saját útjukat kell járniuk. A szülők nem tudják minden veszélytől megóvni őket.
Mózes története emlékeztet minket arra, hogy nem mi tartjuk kezünkben gyermekeink és saját életünk sorsát. Nekünk meg kell tennünk, amit megtehetünk, a többit pedig Isten oltalmazó kezébe kell helyeznünk. Ámen.

IMÁDSÁG: Gondviselő Istenem, köszönöm neked, hogy a szeretet „gyékénykosarában” hordozod sorsunkat. Sok veszély leselkedhet ránk, de a te kezedben biztonságban érezhetjük magunkat. Legyen áldásod minden megszülető gyermeken! Olyan édesanyákkal ajándékozd meg őket, akik szeretetben nevelik fel őket! Ámen.

Sebestyén Elek Előd