Méltóképpen emlékeztek Kölcsey Ferencre Sződemeteren
Számos zarándok érkezett Erdélyből és Magyarországról Sződemeterre augusztus 7-én, hogy részt vegyen a 36. Kölcsey-megemlékezésen. Az ünnepség a település nagy szülöttje, Kölcsey Ferenc emléke és szellemi öröksége előtt tisztelgett. A megemlékezés méltó keretek között idézte fel a Himnusz szerzőjének életművét, valamint a nemzeti örökségünkben betöltött meghatározó szerepét.
Az esemény Meleg Vilmos nagyváradi színművész előadásában a Himnusz elszavalásával kezdődött. Ezt követően Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke helyezett igei táplálékot a zarándokok lelki tarisznyájába. A Róm 8,19 alapján tolmácsolta Isten üzenetét. Elmondta: küldetéssel születtünk erre a földre, életünket pedig ennek a küldetésnek megfelelően alakítja Isten. Feladataink különbözőek, Kölcsey Ferenc útja pedig egészen egyedi volt, amely által Isten a nemzetünket gazdagította. „Ő egy világító ember volt, őrálló a maga helyén” – fogalmazott a püspök. Hozzátette: Kölcsey példáját követve nekünk is a magunk őrhelyére kell állnunk, és világítanunk kell; Isten eszközeivé kell válnunk abban a közösségben, ahol élünk. „Ne féljünk színre lépni, amikor azt látjuk, hogy a világ sóvárog Isten után, és sóvárogva várja Isten fiainak a megjelenését. Ne féljünk felmutatni a világ előtt azokat az értékeket, azt a hitet, amit Jézustól kaptunk ajándékba!” – biztatta a gyülekezetet a püspök.
Az ünnepi rendezvényen Tóth Attila Levente tasnádi plébános igei köszöntőt mondott. A Szentírásból a Mt 13,1–9 igeszakaszt olvasta fel. Rámutatott arra, hogy a pap a szószéken, a tanár a katedrán, a színész a színpadon, a gyermekét nevelő apa vagy anya pedig a családjában mind-mind magvető ember. Mindenkinek értéket kell közvetítenie azok számára, akiket Isten rábízott. „A magvető története arra biztat bennünket, hogy életmódunk jó mag kell legyen. Legyen ez egy nagy-nagy felkiáltójel a számunkra! Arra tanít, hogy lehet mindig újrakezdeni, és nem kell mindig arra törekedni, hogy százszoros termés legyen, mert Jézus azt mondja: lesz harmincszoros, hatvanszoros vagy százszoros termés” – fogalmazott a plébános.
Az egybegyűlteket köszöntötte Hodorog Dávid, Sződemeter polgármestere, Fábry Szabolcs János kolozsvári konzul, valamint Kovács Jenő RMDSZ-es megyei tanácsos. A megemlékezés tudományos részét dr. Drabancz Mihály Róbertnek, a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi docensének ünnepi előadása gazdagította. A résztvevők ezt követően ünnepi műsort tekinthettek meg, amelyben közreműködött a Szamos Diákirodalmi Kör, a Hepehupa Népi Együttes és a Citerazenekar. Az eseményen köszöntőt mondott Ruff Zsófia, a Tasnádi Ady–Kölcsey Kulturális Egyesület elnöke is.
A rendezvény zárásaként Pakurár István lelkipásztor osztotta meg zárógondolatait, amelyekben elmondta, hogy Kölcsey Ferenc örökségét ma is sokan ápolják. Sződemeter, a költő szülőfaluja pedig fontos öröksége volt és lesz a magyarságnak a jövőben is. „Amikor itt állunk ebben a falucskában, ahol a Himnusz költője meglátta a napvilágot, megérezzük annak a felelősségét és büszkeségét, amit ez a szellemi hagyaték ró ránk: a hazaszeretetet, a nemzeti elköteleződést, a közösség- és kötelességtudatot, valamint a tenni akarás parancsát” – mondta a lelkipásztor.
A megemlékezés egyik fontos mozzanata a koszorúzás volt, amely során a jelenlévők lerótták kegyeletüket Kölcsey Ferenc emléke előtt. Az ünnepséget Kiskasza Melinda vezette le, a koszorúzás során pedig a 44. Dsida Jenő Cserkészcsapat cserkészei álltak díszőrséget. A 36. Kölcsey-megemlékezés méltó módon kapcsolta össze a múltat és a jelent. A sződemeteri ünnepség nemcsak Kölcsey Ferenc emléke előtt tisztelgett, hanem ráirányította a figyelmet a magyar kultúra, az anyanyelv, a személyes küldetés, valamint a hitbeli és nemzeti értékek továbbadásának fontosságára is.
