József és testvérei
„József ezt mondta testvéreinek: Jöjjetek már közelebb hozzám! Erre aztán közelebb mentek. Ekkor így szólt: Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok.” ( 1Móz 45,4-5)
Józsefet eladták a testvérei. Bőven lett volna oka arra, hogy haragudjon rájuk, mégis megbocsátott nekik. Életútjára visszatekintve beigazolódni látta azt, amit a Heidelbergi Káté tanításával mi is vallunk: „mindazt a rosszat is, amit e siralomvölgyben reám bocsát, javamra fordítja, mivelhogy ezt megcselekedheti mint mindenható Isten, s meg is akarja cselekedni, mint hűséges Atya” (HK 26).
Isten a Józseffel történt sok rossz és igazságtalanság ellenére is az ő javát és sokak életének megmentését munkálta. Ezért József szívét nem a gyűlölet, hanem a hála és a megbocsátás tölthette be. Ezt a testvérei nem tudhatták. Talán azt sem remélték, hogy testvérük valaha megbocsát nekik. Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek. József pedig megbocsátott.
Van egy történet a megbocsátásról, amelyet Afrikából származó történetként szoktak elmesélni. A történet szerint, ha valaki igazságtalanul vagy meggondolatlanul cselekszik egy dél-afrikai törzsben, kiállítják a falu közepére, de semmivel sem akadályozzák meg abban, hogy elmeneküljön. A falu lakói abbahagyják a munkát, és a megvádolt személy köré gyűlnek. Ezután mindenki egyenként, életkortól függetlenül, elkezdi sorolni annak az embernek a jó tulajdonságait és jó cselekedeteit. Részletesen felidéznek mindent, amire csak emlékeznek vele kapcsolatban. Elhangzik minden jó tulajdonsága, jó cselekedete, erőssége és kedvessége. A kör minden tagja rendkívül alaposan végzi a feladatát. Az illető életének történeteit a lehető legnagyobb őszinteséggel és szeretettel mesélik el. Senki sem túlozhatja el az eseményeket, és nem találhat ki történeteket. Senki sem beszélhet komolytalanul vagy gúnyosan. A történet szerint ez a szertartás addig folytatódik, amíg a falu minden egyes lakója el nem mondja, miért tartja az illetőt a közösség értékes és megbecsült tagjának. Végül a törzs tagjai szétnyitják a kört, és örömmel fogadják vissza az illetőt a közösségbe.
Ha szeretettel tekintünk másokra, akkor könnyebb megbocsátanunk egymásnak. Talán most eszünkbe jutnak azok, akik valamilyen rosszat tettek ellenünk. Van-e bennünk elég szeretet és készség arra, hogy Isten kegyelméből megbocsássunk nekik? Ámen.
IMÁDSÁG: Jó Atyám, tudom, hogy sokszor és sokféleképpen megbántottalak téged. Hálás vagyok azért, hogy kegyelmedből megbocsátod bűneinket. Add, hogy mi is tiszta szívből meg tudjunk bocsátani azoknak, akik ellenünk vétettek! Ámen.
Sebestyén Elek Előd