Harminc éve épül hitben és közösségben a nagykároly-kertvárosi református gyülekezet
Hálaadó istentiszteletet tartottak a Nagykároly-Kertvárosi Református Egyházközség templomában október 18-án. A református közösség a gyülekezet fennállásának harmincadik, az új templom elkészülésének pedig hetedik évfordulóját ünnepelte. Egy közös cél tartotta össze éveken át a közösséget: a templom felépítése. Egy közös cél tartja össze ma is a gyülekezetet: az élő gyülekezet építése.
Az ünnepi istentiszteleten Tolnay István esperes hirdette Isten igéjét az 1Sám 7,12 igeszakasz alapján. A lelkipásztor elmondta: amikor visszaemlékeznek az elmúlt évtizedekre, nemcsak a szép és dicső múlt nagy állomásait kell felidézni, hanem első helyre kell tenni annak az Istennek a hűségét, aki a kezdetek óta a gyülekezettel volt. Isten vigyázott a közösségre minden nehézség közepette, és kegyelmével újra és újra megmutatta, hogy aki benne hisz, annak reménye és bizalma sohasem hiábavaló. Erről szólt Sámuel próféta bizonyságtétele, aki egyetlen mondatban tömören fogalmazta meg mindazt, amit egy hívő közösség megvallhat: „Mindeddig megsegített minket az Úr” (1Sám 7,12). Az esperes felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházban minden szolgálatra szükség van. Harminc év után előre kell tekinteni azzal a reménységgel, hogy ezután is megsegít az Isten. Hálás szívvel kell vállalni mindazt, amire az Úr elhívott bennünket. Nem lehet hátradőlni. A fiatalokhoz is szólt a lelkipásztor. Emlékeztette őket arra, hogy fontos helyük és szerepük van a gyülekezetben, hiszen ők a jövő presbiterei, nőszövetségi tagjai és gyülekezeti munkatársai. Azt kívánta, hogy ez a nap lelki mérföldkő legyen a közösség életében, amelynél megállva a gyülekezet újra és újra hálát adhat azért, hogy van hová összegyűlnie.
A prédikációt követően Tolnay István felolvasta a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség vezetőségének köszöntő sorait, amelyekben a mátészalkaiak közölték: a nagykárolyiakkal együtt adnak hálát mindazokért, akik az elmúlt évtizedekben hűséggel szolgálták a közösséget. Örömüket fejezték ki a testvéri kapcsolat miatt, és azt kívánták, hogy a következő években is áldásos legyen az együttműködés.
Az istentisztelet alatt egy kilencperces kisfilmet vetítettek le, amely néhány képkockában mutatta be az egyházközség harmincéves történetének fontosabb pillanatait. Ebből kiderült, hogy az új templom alapkövét 1998. március 22-én tették le. 2004-ben került sor az első szabadtéri istentiszteletre. 2006-ban először konfirmáltak díszmagyarban a kertvárosi konfirmandusok. 2018-ban átadták a Kálvin Központban működő református óvodát. 2019-ben felszentelték az új templomot, 2021-ben pedig virtuális orgonával gazdagodott az Isten háza. Mindezek mellett számos más fontos esemény is megjelent a kisfilmben: nőszövetségi programok, szeretetszolgálat az idősek otthonában, Szeretethíd-akciók, adventi kézműves-foglalkozások, adventi bazár, karácsonyváró teaest, különböző koncertek, családi nap, gyermek-istentiszteletek, bibliahetek, a házasság vasárnapja, az idősek vasárnapja, az ifjúság vasárnapja, az ifjúsági zenekar létrehozása, a templomok éjszakája, kertmozi, valamint a presbiterekkel közös csapatépítés és még sok más program. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a közös összefogásnak és a kitartásnak köszönhetően nemcsak szilárd kövekből, hanem élő kövekből is templom épült. A kertvárosi közösség nemcsak a szűkebb pátriája, hanem a tágabb térség számára is jó példával szolgál aktív gyülekezeti életével és programjaival.
Az egyházközség önállósodásakor Székely István nyugalmazott lelkész pásztorolta a közösséget, őt Dénes József lelkipásztor követte. Tolnay István lelkipásztor immár 27 éve végez gyülekezetépítő szolgálatot az egyházközségben. Az egyházközség segédlelkészei voltak: Orosz Rajmond, Zsákai Norbert, Geréb Miklós, Bencze-Kádár Orsolya, Nagy Csongor, Mátyási Gerda Georgina, Balogh Nikolett, Bíró Kitti Odett és Domokos Attila Zsolt. Jelenleg a gyülekezet a Nagykárolyi Református Egyházmegye legnagyobb lélekszámú közössége, összesen 1799 lelket számlál.
Az ünnepi istentiszteleten Tolnay István esperes hirdette Isten igéjét az 1Sám 7,12 igeszakasz alapján. A lelkipásztor elmondta: amikor visszaemlékeznek az elmúlt évtizedekre, nemcsak a szép és dicső múlt nagy állomásait kell felidézni, hanem első helyre kell tenni annak az Istennek a hűségét, aki a kezdetek óta a gyülekezettel volt. Isten vigyázott a közösségre minden nehézség közepette, és kegyelmével újra és újra megmutatta, hogy aki benne hisz, annak reménye és bizalma sohasem hiábavaló. Erről szólt Sámuel próféta bizonyságtétele, aki egyetlen mondatban tömören fogalmazta meg mindazt, amit egy hívő közösség megvallhat: „Mindeddig megsegített minket az Úr” (1Sám 7,12). Az esperes felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházban minden szolgálatra szükség van. Harminc év után előre kell tekinteni azzal a reménységgel, hogy ezután is megsegít az Isten. Hálás szívvel kell vállalni mindazt, amire az Úr elhívott bennünket. Nem lehet hátradőlni. A fiatalokhoz is szólt a lelkipásztor. Emlékeztette őket arra, hogy fontos helyük és szerepük van a gyülekezetben, hiszen ők a jövő presbiterei, nőszövetségi tagjai és gyülekezeti munkatársai. Azt kívánta, hogy ez a nap lelki mérföldkő legyen a közösség életében, amelynél megállva a gyülekezet újra és újra hálát adhat azért, hogy van hová összegyűlnie.
A prédikációt követően Tolnay István felolvasta a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség vezetőségének köszöntő sorait, amelyekben a mátészalkaiak közölték: a nagykárolyiakkal együtt adnak hálát mindazokért, akik az elmúlt évtizedekben hűséggel szolgálták a közösséget. Örömüket fejezték ki a testvéri kapcsolat miatt, és azt kívánták, hogy a következő években is áldásos legyen az együttműködés.
Az istentisztelet alatt egy kilencperces kisfilmet vetítettek le, amely néhány képkockában mutatta be az egyházközség harmincéves történetének fontosabb pillanatait. Ebből kiderült, hogy az új templom alapkövét 1998. március 22-én tették le. 2004-ben került sor az első szabadtéri istentiszteletre. 2006-ban először konfirmáltak díszmagyarban a kertvárosi konfirmandusok. 2018-ban átadták a Kálvin Központban működő református óvodát. 2019-ben felszentelték az új templomot, 2021-ben pedig virtuális orgonával gazdagodott az Isten háza. Mindezek mellett számos más fontos esemény is megjelent a kisfilmben: nőszövetségi programok, szeretetszolgálat az idősek otthonában, Szeretethíd-akciók, adventi kézműves-foglalkozások, adventi bazár, karácsonyváró teaest, különböző koncertek, családi nap, gyermek-istentiszteletek, bibliahetek, a házasság vasárnapja, az idősek vasárnapja, az ifjúság vasárnapja, az ifjúsági zenekar létrehozása, a templomok éjszakája, kertmozi, valamint a presbiterekkel közös csapatépítés és még sok más program. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a közös összefogásnak és a kitartásnak köszönhetően nemcsak szilárd kövekből, hanem élő kövekből is templom épült. A kertvárosi közösség nemcsak a szűkebb pátriája, hanem a tágabb térség számára is jó példával szolgál aktív gyülekezeti életével és programjaival.
Az egyházközség önállósodásakor Székely István nyugalmazott lelkész pásztorolta a közösséget, őt Dénes József lelkipásztor követte. Tolnay István lelkipásztor immár 27 éve végez gyülekezetépítő szolgálatot az egyházközségben. Az egyházközség segédlelkészei voltak: Orosz Rajmond, Zsákai Norbert, Geréb Miklós, Bencze-Kádár Orsolya, Nagy Csongor, Mátyási Gerda Georgina, Balogh Nikolett, Bíró Kitti Odett és Domokos Attila Zsolt. Jelenleg a gyülekezet a Nagykárolyi Református Egyházmegye legnagyobb lélekszámú közössége, összesen 1799 lelket számlál.
A harmincéves évforduló alkalmából tartott istentisztelet fényét emelte a Pro Ecclesia Vegyeskar éneke, a Mennydörgők ifjúsági zenekar műsora, Varga Klaudia Abigél szavalata, valamint Pósz Vilmos kántor orgonajátéka. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Giurgiu Kovács Mónika, Nagykároly polgármestere, valamint Makay Tamás, a templom tervezőmérnöke. Az ünnepséget követően szeretetvendégségre invitálták mindazokat, akik részt vettek az istentiszteleten.
Fotók: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
